Seite - 386 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

és széles Blata időszaki tó, mely a zirknitzi tóhoz hasonlólag árad és apad, csakhogy hosszabb időközökben, azon felül ez időszakok nem annyira az évszakoktól, mint inkább a föld alatt összegyülemlő és a nagy nyomástól fölfelé szorított víz mennyiségétől függnek. A tó összeköttetésben van a Dretuljával. Plaski és az említett Zagorje falu közt a régi zenggi országút mentén magas kúpon emelkedik a hatalmas, fényes múltú Modrus vár romja. A vár a II. Józsefről nevezett József-útra tekint alá, mely a messze távolban a Nagy- és a Kis-Kapelát elválasztó nyergen át Károlyvárosból Zenggbe és Gospicba visz. A Modrus nevet a latin „Mons Drusi" (Drusus hegye) kifejezésből származtatják. Már a XII. században a „comitatus Modrus" székhelye volt; 1193-ban III. Béla király Frangepán Bertalannak adományozta, a kinek utódai modrusi grófoknak írták magukat. 1460-ban, a hogy a törökök becsapásai mind fenyegetőbbekké kezdtek lenni, a modrusi püspök káptalanával együtt Udbinából ide menekült, de Modrus már 1493-ban a törökök kezébe esett, ennélfogva a püspöki széket a tengermelléki Noviba helyezték át. A Dretulja hat kilométernyi föld alatti útat téve Mreznica falunál ismét fölbukkan, mint keleti Mreznica. Valahányszor a Dretulja megárad, a föld alatti útja fölött levő völgyek forrásainak a vize is jóval emelkedik; ugyanez a jelenség észlelhető a SlunjCica és a Jesenica folyóknál is. Ez a keleti Mreznica Kljuc felé veszi útját s ott a nyugatival egyesül. Innét kezdve futása egyközű a Koranáéval, a melytől néhány magánosan álló haránt hegyhát választja el. Az általa keresztül szelt vidék mindenben hasonló a Dobra és a Korana vidékéhez. A két ág egyesülése után éjszaki irányt vesz. Vizének zöldeskék színe, meredek, szürkés partjai és a terméketlen talaj csaknem állandó jellemvonásai a karsztvidéki folyóknak. Ügy a SlunjCica, mint a két Mreznica a Nagy- és a Kis-Kapela fő gerinczének déli oldalán ered. Innét van aztán az, hogy a Fekete és az Adriai tenger közt nem a Kapela a vízválasztó, hanem egy jóval alacsonyabb hegység a Kapela és a Velebit között. Generalski Stol mellett, melyet egykor Lipovacnak hívtak, a Mreznica elhagyja a Karszt vidéket. Generalski Stol közelében, magas parton van az egykori Frangepán-féle Zvecaj várának még lakható maradványa. Innét kezdve a vidék egyre termékenyebb, míg végűi a régi „Mreznica melletti Szent Péter" egyháza közelében fekvő Dugaresa falunál tágasabb völgybe jut. E faluban nagy fonógyár működik. A folyó fenekén régi kőépület maradványai láthatók. A Mreznica végűi megkerüli a Vinica nyugati oldalát és, mint említettük, Mostanje mellett Károlyváros közelében a Koranával egyesül.