Seite - 390 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

390 Károly főherczegnek, illetőleg az államnak, de a pénzt soha sem kapták meg. Ez idő óta katonai czélokra szolgált, míg 1837-ben gróf Nugent Laval tábornagy megvette és helyreállíttatta, de halála után romlásnak indult. A Korana jobb partján, félórányira Károlyvárostól van Turanj, vagy Krizanié-Turanj vára, mely Mostanje faluból a Mreznica és a Korana fölött épült két hídon át érhető el. A vár még egészen jó karban van; 1580-ban építtette Krizanic György, kinek nevét is viseli. A XIX. században a slunji ezred tisztképző iskolája volt benne elhelyezve; jelenleg laktanya. Károlyvárostól keletre, a Korana és a közeli Kulpa jobb partján fekszik Kamensko, hajdan pálos kolostor. Frangepán István gróf özvegye, pettaui és möttlingi Katalin grófné alapította 1404-ben. 1786-ban II. József császár megszűntette; az épület jelenleg lelkészi lakásul szolgál, a templom pedig plébánia-templommá lett, és ma is híres búcsújáró hely, a melyhez a Petrova gora és a Pljesivica közti vidék népsége özönével tódúl. A pompás útak: a Zágrábba vezető országút, a Fiumébe menő Lujza-út, a Zenggbe és a hegyvidékre vivő Károly-út, továbbá az, a mely Mottling felé Krajnába megy át, mind csak Károlyváros hajdan élénk kereskedelmét mutatják, a mely úgy ki a Tengerpartra, mint Krajnába és a hegyvidékre Károlyvároson keresztül vonúlt. Sziszekről hajókon a Kulpán fölfelé tömérdek gabonát és fát szállítottak Károlyvárosba, a honnét tengelyen vitték odább. A károlyvárosi donga- és gabonavásár nagy hírnévnek örvendett. Még 1861-ben is virágzott a bánáti és a szlavóniai búzakereskedés, melyet a Száván és a Kulpán hajókon szállítottak és a külvárosban százával álló mag- tárakban raktároztak, de a károlyváros—fiumei vasút megnyíltával mindez megszűnt, és a károlyvárosi vásárok elvesztették régi hírnevüket. Azóta a város és vidék népe földmívelésből és marhatenyésztésből él. A társadalmi életre is korán fordúlt a károlyvárosiak figyelme. A XIX. század harminczas éveiben megalapították az első, „Zora" nevű horvát dalegyesűletet, a mely azóta nagy hírnévre vergődött. Ezenkívül a „Nada" és a tűzoltó egyesületek emelik Károlyváros társadalmi tevékenységét. A város maga nem régi. A XVI. század második felében a törökök folytonos berohanásai ellen a Kulpától éjszakra fekvő terűlet védelmére okvetetlenül várat kellett építeni valahol a Kulj.a vagy a Korana mentén. Károly főherczeg erre a czélra a Kulpa és a Korana egyesülése által alkotott szöget választotta, a mely Dubovac várához tartozott és a Zrínyiek birtoka volt, a kik azt 14 ezer forinton, mint fentebb mondtuk, átengedték a mondott