Seite - 391 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

391 czélra. A Károly főherczegről Károly városnak nevezett vár alapkövét 1579 július 13-án tették le az egy évvel előbb a dubovaci csatában elhullott 900 török csontjai fölött. Az építés 845.000 forintba került. A vár első telepesei dubovaci polgárok voltak, a kikhez 1585-ben már bevándorlók csatlakoztak Stenicnjakból és Ostrozinából, a kik a törökök elől menekülni kényszerűitek. Az új polgárok jólléte és a vár fölvirágzása nagyon a szívén feküdt Károly főherczegnek, és ezért különös kiváltságokat adott nekik, Zrin vár romjai. a melyeket 1581-ben Rudolf király is megerősített. 1594-ben 16 ezer török megrohanta az erősséget, de az Auersperg parancsnoksága alatt álló őrség visszaverte őket. Ez volt első, de egyúttal utolsó kísérletük is a vár bevételére. Mert bár 1672-ben ismét ostrom alá fogták, de oly gyorsan visszaűzték őket, hogy egyetlen rohamot sem tehettek. 1594-ben csaknem az egész város leégett, a mint hogy a tűzeset általában igen gyakori volt. Ezenkívül a pestis ragály is igen gyakran pusztított, többek közt 1625-ben, 1645 és 1646-ban és 1691-ben. A város fejlődésének ezen akadályaihoz hozzájárúltak a földrengések és az árvizek, de Károlyváros mindannyiszor megújult és az erősség falain belül úgy, mint kivűl egyre