Seite - 394 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2
Bild der Seite - 394 -
Text der Seite - 394 -
394
tatár betörések idejében állítólag nagy részük volt Horvátország fölszabadításá-
ban. 1813-ban, a napoleoni háborúk korában a draganici és túrmezei nemesek
a király külön illyr díszcsapatáúl szolgáltak.
A Kulpa síkjának éjszaki részét a Száva lapályától az a csekély dombhát
választja el, a melyen a vasút Zágrábból Károlyvárosba menet átkel, és a
mely a vukomeriti dombokat összeköti a samobori hegységgel. E domb-
sorozat délnyugati, erdős ágai vizüket a Kulpába ömlesztik és egyúttal
kelet felé körűi szegélyezik a Kulpa lapályát. E dombok alján fakad a
legjobb horvát savanyúvizek egyike, a Jamnica forrás. Hőmérséke 150 Celsius,
szénsav tartalma dús, mint üdítő és gyógyító italt messze vidékre szállítják.
A franczia kormányzás alatt fakerítéssel látták el; később buzimi Jellaőic
vette gondozásába; 1830-ban már egészen föl volt szerelve. Hasonló, de nem
oly dús szénsavtartalmú savanyúvízforrás bugyog föl a Kulpa jobb partján,
a Jamnicával szemközt, Lasinja falunál is, de még korán sincs kellőleg
berendezve.
A Kulpa maga zárja el síkságának déli oldalát, a mennyiben Srediíko
mellett nagyokat kanyarodik és egyszersmind a Kulpa felső síkjáról a
vukomerici dombok és a Petrova gora által alkotott szorúlatba kerül.
E szorúlatban éjszakkeletről délnyugatra hajló lépcső van a medenczében,
a melyet, mivel a vizet felduzzasztottá és a Kulpa felső síkjára torlasztotta,
részben áttörtek és helyére kőgátakat emeltek.
A balparton levő összes helységekben a XVI. század folyamán őrházak
állottak, a melyekből a törökök berohanását részint lovas hírvivők útján,
részint ágyúdörgéssel jelezték. Azon kivűl a vukomerid dombok tetején
tüzeket (vituljaíe) raktak, melyeknek segélykérést jelző lángja Zágrábig
ellátszott.
A folyó balpartja felé lejtősödő és termékeny, erdős völgyeket átkaroló
vukomerici dombok zöldelő lejtői harmadkori képletű görgetegből állnak,
a mi a pokupskói kőbányában látszik meg legjobban. Ügy az éjszaki, mint
a déli lejtős oldalon sok a bükkerdő; itt-ott szőlőültetvények is vannak,
mert a dombok 330 méternél magasbra nem emelkednek.
Petrinja mellett a Kulpa a Száva felső síkjára érve, folyását meglassítja,
nagyokat kanyarodik, a Glina torkolatától kezdve kavicsszigeteket alkot és
ágakra szakad. Mellékfolyói Kamenskótól a Glináig ugyanazon jellegűek,
mint a Koranának a Petrova goráról lefolyó mellékpatakjai. A délről éjszakra
lejtősödő hegynyúlványok között e mellékfolyóknak kelet felé erősen kifejlett
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Horvát-Szlavonország (2)
- Band
- 24/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.0 x 21.88 cm
- Seiten
- 296
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch