Seite - 395 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

395 folyam vidékeik van; rövid, zárt, jelenleg erdős völgyeken futnak le, a melyek- ben egykor tavak voltak. Ezen a vidéken a közép-korban több nagybirtok alakúit. Említésre méltó Steniénjak, Horvátország legnagyobb vára. Állítólag már 1105-ben fönnállott, mint a blagaji Babonegek (Babonié) tulajdona. Utóbb a Frangepá- nokhoz került, majd sorban a Cilleiekhez, Corvin Jánoshoz, Nádasdy Tamáshoz és a Draskovicsokhoz, de már a XVII. század elején teljesen el volt hagyatva. A török berohanások idejében gyakran megtámadták; környékén a XVI. században török-horvátországi menekülők telepedtek meg. Kirin várának, mely a Trepée völgyében állott, nyoma sincsen már. A Kulpa jobboldali utolsó mellékfolyója, a Glina, Slunj közelében ered. Kezdetben karszti folyó, később a Petrova gora mellett a völgyben, melyben Klokoé és az Otmié várak romjai állanak, egészen más jelleget ölt, hasonlót a Kulpának Srediéko és Petrinja között levő mellékfolyóiéhoz. A boszniai Velika Kladusától a topuskói fürdő mellett fekvő Vrano- vináig a Glina határfolyó Bosznia és Horvátország között. Számos mellék- folyóval bővülve, majd szűk szorosokon hatol át, majd meg téres rétek és szántóföldek között kanyarog tova, útjában száz meg száz patakot és csermelyt szedve föl magába, még pedig többnyire a déli oldalról, a Zrinj hegységről (Zrinjska gora). A bosnyák határtól aztán éjszakkeletre fordúl. Vranovinától néhány kilométernyire nyugat felé meredek sziklán emelkednek az ősi Pernik vár nagy terjedelmű romjai. A rom koszorúzta hegy belsejében egy ÍOO méter hosszú barlang van. A hegy alatt, a Perna pataknak, a Glina egyik mellék- folyójának partján fekszik Perna helység számos malommal. E község igen régi kiváltságait 1225-ben Bélától, mint ifjabb királytól kapta. Zsigmond v király idejében egy brebiri Subié nyerte, mint a hogy Nagy Lajos alatt egy v v más Subié Zrin várát; ekként a Subié nemzetség két ágra: a zrinyi és a pernai (Peranski) Subiéokra oszlott. 1580-ban a törökök bevették és lerombolták Perna várát. Vranovina mellett a Glina völgye meglehetősen kitágúl. A Petrova gora nyúlványai folyton alacsonyodnak, a folyó meg mocsarakat alkot. A Petrova és a Zrinj hegyek sok érczet és kőolajat rejtenek magukban. Ezt már a Zrínyiek birtokain mívelt bányákról szóló oklevelek említik, és talán erre vonatkozik az „Aranyásó Szent Péter" kolostor neve is. Épen ott, a hol a Glina kilép a síkságra, van egy hámatit- és limonitbánya Vranovina határában. A közelben lignitet is ásnak, de csak az olvasztókemenczék részére. 50*