Seite - 396 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

396 A buja síkon, a Petrova gora erdős dombjai alján, Vranovina közelében szép park közepén fekszik Topusko fürdő, hajdan híres apátság, melynek egykori templomából csak a tiszta csúcsíves kapu van meg. A fürdő vize közömbös, hőfoka 56.3—61.30 Celsius. II. András király húzamosabb ideig szokott időzni Topusko vidékén, a Glina és Petrinja között fekvő gorai várában. Topuskón templomot és kolostort építtetett, a melybe Clairvauxból cziszterczita rendű szerzeteseket telepített, kiknek első apátja Theobald volt. A czisztercziek egész a XVI. századig laktak Topuskón, rengeteg birtokokat szerezvén a környéken. A törökök közeledésére elhagyták a kolostort, melyet a félholdas hordák a pompás templommal együtt lerontottak. Topusko ekkor a Keglevicsek, majd a zágrábi püspökök tulajdonába ment át, végűi a határ- őrvidékhez csatoltatott. Még ma is találni ottan a római műveltségnek némi maradványaira, sőt a Sisciából Seniába vezető hadi útnak is van nyoma. Ezek a leletek keltették azt a véleményt, hogy az „Ad Fines" római telep ottan feküdt. Topuskóból egy országút Vrginmoston át a csinos Trepíe völgyébe és ki a Kulpa síkjára vezet, egy másik pedig zöldelő réteken és dombos vidéken Glina városkába, melynek körülbelül 2000, részint római katholikus, részint görög-keleti vallású lakosa van. Ez is a határőrvidéki városok szokott mintájára épült. 121 l-ben már előfordúl, de csak a határőr- vidék fölállításakor nyert a tiszti lakásoktól és egyéb kincstári építkezések által újabbkori színezetet. A Glina folyó még ezután is síkon halad, míg végűi a Kulpába ömlik. A Glinából Petrinjába vezető országút áthúzódik a Zrinj hegység éjszaki ágazatain és a Gora hegységen túl a Kulpa síkságára ereszkedve, Petrinjába ér. Gora valamikor fontos hely volt. Váruk volt benne a magyar királyoknak, s egyúttal székhelye vala az 1200-ban már előfordúló Gora vármegyének, de már 121 l-ben az egész megyével együtt a topuskói apátság tulajdonába ment át. A XVI. században egy ideig a törököket uralta, a kik azonban csak- hamar odahagyták. Elvonúlásuk után teljesen elpusztúlt, és ma már csak kevés maradványa van ennek a nép ajkán „Miljan grad" néven ismert várnak. A gorai községi templom is védhető állapotban volt egykor; négy sarok toronynyal és lőrésekkel ellátott körfala még most is fönnáll. A szőlős dombok között kígyódzó gora—petrinjai országútat Jellaőié bán építtette, kinek ebbeli érdemeit szerény emlékkő hirdeti. A dombsor alján fekszik az alsó Kulpa síkján, a Kulpába torkolló Petrinja patak mindkét partján az egykori parancsnoki székhely, Petrinja városka. Ez is egyik példánya