Seite - 397 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

397 a volt határőrvidéken megszabott és szokott formára épült városoknak. A közepén lévő, fákkal és ültetvényekkel benőtt téren a tisztek és a fő őrség lakásai sorakoznak egymás mellé; ez épületekben jelenleg polgári hatóságok vannak elhelyezve. A városnak e szívéből különböző irányokban hosszú útczák nyílnak. Miként a vidék többi városai, Petrinja is már a XIII. században elő- fordúl; kiváltságait 1240-ben kapta IV. Béla királytól. A meglevő oklevelek A régi vár Sziszek mellett. szerint Szent István tiszteletére épült községi temploma már 1334-ben fönn- állótt. A XVI. század végén Predojevic Hassan basa ostrom alá fogta, bevette és újból megerősítette. 1593-ban Erdődy Tamás bán Sziszeknél, a hol előbb a basa győzedelmeskedett a bánon, teljesen tönkre tette, úgy, hogy a törökök kénytelenek voltak elvonúlni. Három év múlva ismét megtámadták Petrinját, de sikertelenül. 1871-ben, a határőrvidék feloszlatásakor, Petrinja önálló várossá lón, de újabban ismét megyei hatóság alá került. Az alsó Kulpa tágas, termékeny síkja és a Száva lapálya a petrinjai dombok alján terűinek el. A Kulpának a Szávába ömlésénél fekszik a hajdan- korból ismert Sziszek, a görögöknél Segeste, a rómaiaknál Siscia, egykoron