Seite - 399 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

399 tetőkön fecskék csicseregnek; úgy áll ottan e vár, mint élő jele a dicső, a múlt század végén zivataros múltnak. A Sziszekről szóló legrégibb tudósí- tások az ősidőkből valók. A VI. században Kr. e. alapították a skordiskok a Kulpa és Száva összefolyásánál Segeste városát. A rómaiak minden törekvése, hogy ezt az általuk Sisciának nevezett fontos helyet elfoglalják, egészen 35-ig K. e. hiábavalónak bizonyúlt, míg végűi Octavianusnak sikerűit bevennie. Siscia fontos és hosszú hadi útvonalak találkozásánál fekvő tekintélyes város vala, melynek saját pénze volt. Appianus tudósítása szerint Octavianus 20 ezer katonának talált benne kellő helyet. Már a III-ik században K. u. püspöki Sziszek. székhely volt, és ugyanazon században egyik püspökét, Szent Quirinust, vértanúként emlegetik. A püspökség a sirmiumi, majd a salonai érsekség alá tartozott. A horvátok berohanásakor Sziszek sokat szenvedett, de csakhamar ismét föléledt és egy horvát zupának a székhelyévé lőn. összes zupánjai közül Liudevit tűnik ki leginkább, a ki 819—822 közt hősiesen küzdött a frankokkal. Midőn 1093-ban fölállíttatott a zágrábi püspökség, az időközben tönkre jutott Sziszek is alája rendeltetett egész környékével együtt. 1217 óta a legújabb időkig a zágrábi káptalan tulajdona volt. A török háborúk idejében a káptalan elhatározta, hogy a Kulpa és a Száva összeömlésénél levő földnyelven erős várat építtet. 1544-ben Pietro da Castelnuovo, Domenico da Brescia és Pietro da Milano olasz építőmesterek csakugyan meg is kezdték az építést.