Seite - 404 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

404 vetélkedő s mégis kristálytiszta vízből mesebeli alakzatok gyanánt emelkednek ki a megkövesedett fák törzsei. Néhány lépést teszünk még és egy tágas víz- tükörnek, az erdős dombok környezte Kozjak tónak partján állunk. A kocsiút a tó mellett halad ennek déli végpontjáig, a tavak országának a középpontjáig. A tavak szépítésére alakúit tevékeny egyesület nagy szállót építtetett, mely a sok gyönyörűség kényelmes élvezetére csalogat. A szálló tornyából elragadó kilátás nyílik a tavakra és az ezeket összekötő vízesésekre. Innen a többi tavat is beláthatni egészen a Proséansko jezeróig. A gyö- nyörű szép, hat öblű Kozjak a 755 rnéter magas Bigin vrsak és a 868 méter magas, tompa csúcsú Medvedjak közt terűi el. Víztömegét a Matijasevac és a Jasenovac hegyi patakok és a Rjecica patak szolgáltatják; de fenékforrásai is vannak, mert fölszínen erős esőzések alkalmával forgatagok támadnak. Zöldeló keleti partja lankásabb és barátságosabb, mint a meredek, sziklás, fával és cser- jével benőtt nyugati. Egy helyen a Gradinsko jezero vize tódúl beléje zuhogva s épen az esése alatt egy kis malmot hajt. Egyedül ennek a kelepelése árulta el azelőtt, hogy a sziklák e birodalmában ember is él. Legföljebb még egy-egy pásztor kiáltása, vagy tilinkójának (sviralica) a hangja vegyült olykor a tajtékzó vízesés zúgásába és csobogásába. Közepén van a 261 méter hosszú és 31 méter széles, cserjével, virággal és fűvel buján benőtt Stefánia-sziget. A tükörsima, tiszta tavon csónakázva a sziget körűi, a legszebb orchideákban gyönyörködhetünk. Az említett malom irányába érve, elhagyjuk a szigetet s a malom közelében partra szállunk. Fehéren csillogó ösvényen a vízesés süketítő zúgása közt megyünk föl a Gra- diste hegyre, melytől a Gradinsko jezero nevét vette. A fával benőtt kerek hegytetőről a törzsek között mint valami messzelátó csövön látjuk a vendéglőt, a turista-házat és a keleti partot élénkítő villákat. A 70.000 forinton 1895-ben épült fogadónak 40 vendégszobája, nagy terraszos ebédlője, olvasó-szobája és kilátó-tornya van. A Gradinsko jezerówak szint'úgy, mint a Galovacnak, két terrasza van; vizük zuhatagot alkotva folyik a felső terraszról az alsóra s alúl az egészen kicsiny Buk medenczét alkotja, a melyből három — köztük egy 11 méteres — esésben ömlik a Kozjakba, esés közben fehér tajtékká porlódva szét. A Gradistén valamikor vár állott, de nevét a történelem nem jegyezte föl. Lopásié Radoslav horvát történetíró állítása szerint Gradiste a pálosok kolos- tora volt volna. A Gradistétől sziklába vágott kocsiút és a Stefánia gyalog- ösvény visznek a Galovachoz és a többi tavakhoz.