Seite - 409 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

m tIT. Károlytól kapta. A XVIII. század végén egy kapitány vezetése alatt 300 emberből álló nemesi csapatot alakított tagjaiból. Ez a csapat Draganié falu fegyveres legénységével háborúban egy test volt. A franczia háborúk idején 1813-ban I. Ferencztől „illyr legio" czímet nyert. A túrmezei kerület vagyona nagy terjedelmű erdőségekből és rétekből áll, a melyek dús jövedelmet hajtanak. A nemességet IV. Béla adományozta nekik 1225-ben, később pedig, 1466-ban Mátyás király megerősítette. A XV. század közepén védelműl a törökök ellen a túrmezei nemesek fölépítették a lukaveci váracsot s 1470-ben, hogy annál jobban ellenállhas- sanak a törököknek, laki Thúz Istvántól, Medve vár urától 12 lövészt szegőd- tettek belé. De ettől kezdve 1553-ig váracsuk idegen kezekbe került, mert Medve vár urai és azok ravasz várnagyai jogot támasztottak hozzá és sok dolgot adtak a kerületnek. A nyomás végre is tűrhetetlenné lón és a nemesség föl- szabadította magát. Erre 1560-ban 113 elöljárójuk megjelent a zágrábi káp- talan előtt s megújította a régi testvériséget és újból írásba foglaltatta régi jogaikat és jogszokásaikat. Ezen határozmányukat 1582-ben I. (II.) Rudolf király meg is erősítette. I. Ferdinánd király még 1560-ban új adomány- levelet állíttatott ki részükre földbirtokukról s ma is ez az oklevél a fő bizonyítéka nemesi jogaiknak és közös vagyonuknak. Az 1748-ki horvát tartományi gyűlés XXIV. törvényczikke, és végűi az 1895 május l-sei törvény teljesen újra szabályozta a kerületet. A túrmezei nemesség többnyire a régi adományos nemességhez tartozik; fő foglalkozásuk földmívelés és marhatenyésztés. De vannak köztük nem tősgyökeres nemesek és nem nemesek is, a kiket vagy fölvettek maguk közé, vagy a kik birtokot szereztek maguknak ottan. 1848-ig jobbágyaik (kmet) is voltak, különösen Lekeniken. A turmezeiek büszkék régi nemességükre és híven őrzik elődeik és hősi küzdelmeik emlé- kezetét. Egyébként vidékiek módjára élnek, őszinték és becsűlettudók. Az öregek igen konzervativek, a fiatalabbak már engednek a kor szellemének. Valamint régi jogaikat, szint'úgy megőrizték ősi szokásaikat és erkölcseiket. A férfiak magasak és izmosak; mondhatni, szép faj; a nők többnyire szőkék és kék szeműek. Különösen szeretik a vörös hímzéssel díszített fehér ruházatot és a vörös korallfűzéreket. A férfiak szeretik a tarka bőr mellényeket, nyáron meg a sárga vagy zöld, otthon font szalmakalapokat. A házakat tölgyfából építik gyakran emeletnyi magasságra; még néhány fatemplom is találkozik, a melyeken föl- H. 62