Seite - 417 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

417 des Herzogthums Krain" czímű munkájában, amannál jóval lejebb egy hegy alján fekszik és dús növényzettel dicsekszik, a melyből kiemelendő a sziklák dísze, a Saxifraga cuneifolia és Cystopteris fragilis. A Pogana jama fölött magas hegyen állott a Krajnához tartozó Sichelberg vára, melynek leírása és képe Valvasor idézett művének XII. könyvében található. Sichelberg vár már 1282-ben előfordúl, mint a Sichenberch család birtoka. 1335-ben az osztrák herczegek tulajdonába ment át, a kiktől 1505-ben Semanié Miklós, 1526-ban pedig Kobasics János kapták. Valvasor állítása szerint több ezer holdas jószág is tartozott hozzá. Erre az uradalmi földbirtokra telepítették le I. Ferdinánd parancsára a Boszniából menekült keresztényeket (uszkókok), kiknek bevándorlása 1527-ben kezdődött és 1547-ig, sőt egészen 1597-ig is eltartott. Az első menekültek Sichelbergen kivűl a szomszédos Preseki, Landstrass és Pleterje uradalmakban kaptak lakóhelyet, a későbbieket pedig Möttling, Freithurn, Podgoije, Vinica, Kostel, Pölland, Tschernembl környékén és a Gurk folyó mentén, Thördltől kezdve a Száváig, telepítették meg. A betelepített terűlet 8 négyszögmérföldnyi volt; a letelepülők száma már 200 évvel ezelőtt 1000 lakóházban 10.000—12.000 volt. A telepek katonailag voltak szervezve és Sichelbergben székelő külön kapitány alatt a károlyvárosi generalatus alá tartoztak. Első kapitányuk volt Puchler János (1527), kit Lenkovié János (1547) és mások követtek. Midőn az uszkókok ebben a sichelbergi vártartományban letelepedtek, az ettől délnek, jó messzire fekvő Sichelburg várához tartozó kerület éjszaki fele még puszta és lakatlan volt. Csak 1538-ban költöztek oda bosnyák menekültek. A déli részen római katholikus horvát őslakosság (prasjedioci) lakott, mely az emberemlékezet óta (ab immemoriali tempore) fennállott Sichelburg vár alján levő Szent Miklós egyházhoz tartozott. A madridi béke után 1617-ben úgy ide, mint Otoőac vidékére zenggi uszkókok telepí- tettek le. A horvát Sichelburg (Zumberak) vára, melynek a képe szintén meg- van Valvasor említett művében, puszta helyen fekszik. A 60 méter hosszú és 18 méter széles háromemeletes épületnek csak a nyugati fala látható még. A többi falakat a falubeli parasztok lebontogatták és építőanyagúi használták föl. A sichelburgi (zumberaki) kerületnek Krajnához avagy Horvátországhoz való tartozása hosszú vitára adott okot. A kérdés 1760-ban merült föl először, H. 53