Seite - 421 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

421 kanyarodva, hosszabb folyású mellékvizeket vesz föl, s egyszersmind az egész katlan mind jobban kiszélesedik a stájer határ felé. Világosan fölismerszik a Krapina folyása, melynek vájó munkájával Zagorje mai alakjának a fejlődése oly szorosan összefügg. A Szávának ez a baloldali mellékfolyója hatalmas, sokfelé elágazó faként terjed szét éjszak felé a zágrábi hegység, az Ivanéica, a Strahinéica és a Kosteljska hegylánczolatai között, a melyek e folyó medenczéjének széleit alkotják. E medencze csak Sveti Kriz Zacretje. dél felé nyílik, a hol a zágrábi hegység és a Mária-goricai domb egymástól eltávolodó lejtői között a folyam torkolati síkja számára szélesebb terület kínál- kozik. Zagorje annyiban is kiváló fontosságú vidék, hogy szoros kapcsolatban áll Zágrábbal, mint ennek legközelebbi szomszédos hegyhát-vidéke. Nem csupán a természet alkotott a helyzet és a közös talajalakúlat révén a két vidék között bizonyos kapcsolatot, hanem a néprajzi sajátságok és a történelmi fejlődés is a messze múltba visszanyúló köteléket fontak a város és a mögötte levő hegység öle között. Már a vidék nevének is erre czélzó jelentése van. Zagorje ugyanis annyi, mint rhegység mögé", „hegység mögötti vidék" („za" = mögött, mögé és