Seite - 423 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

423 barnaszén; továbbá ritkaságképen a radoboji kénbánya, melynek anyagát azonban ma már, sajnos, nem értékesítik. Hanem e helyett Radoboj nevét az egész világon ismertté tették az itt talált érdekes kövületek, melyeknek kedveért a föld minden részéről elzarándokolnak a kutatók a kis Zagorjébe, hogy annak kincseivel dúsan megrakodva térjenek hazájukba az ottani gyűjte- ményeket gazdagítani leleteikkel. Nagyobb gyakorlati becsű a kőszén gyakorisága. Utijesenovié négy kőszéntartalmú rétegsort különböztet meg. Kettő az Ivanőica éjszaki szélén lévén, az itt leírt vidék keretén kivűl esik ugyan, de földtani szerkezeténél fogva a Zagorjén átvonúló rétegekkel szoros kapcsolatban áll. Az első nyugatról az Ivaníica déli lejtőjén, Prislinnél indúlva ki Humon, Klenovecen, Lupinjakon, Hlevnicán és Putkovecen át a felső Sutla balpartján, majd Petrovskón, Krapinán, Radobojon, Golubovecen, Ostrcen, Belecen és Zajezdán át az Ivanfica déli lejtőjén odább, a Gotalovectől éjszakra lévő vidékig húzódik. Ez a réteg tehát az egész tulajdonképeni Zagorjén végig megy, míg a szélessége 600 — 800 méter között ingadozik. A rétegek nyugat- keleti csapással és déli eséssel nagyon szabályosan helyezkednek el az Ivaníica trias-mészrétegein, délen pedig a Lajta-mész egy szabályos egyközű vonúlata rakódik reájuk. A legszélső nyugaton, továbbá a Bednja völgyétől keletre a rétegek már nem ilyen szabályszerű elhelyezkedésűek, de azért itt is a déli esés uralkodó. E vonúlathoz csatlakozik a másik, a mely a Novimarof melletti síkságtól, a hol a zagorjei vasút a Dráva völgyébe lép át, Mihovljanon át Krapina-Töplitz felé tart. E vonúlat rétegei éjszaki esésűek, s e szerint ez az iméntinek a déli ellenoldalas szárnya. A széntartalmú rétegek második öve a zágrábi hegység éjszaki lába köré helyezkedik el Stubica és Bistrica környékén. Itt a Hum fölé emelkedő élesen határolt hegykúp (396 méter) az iíjabb kőzetek közül kiemelkedő őskőzeti szigetet alkot, melyhez délen a Slani pataknál barna vaskő, Ostri Hum körűi (480 méter) pedig mangánérczek rakódnak le. Vasban Zagorje nem bővelkedik, s az előfordúló telepek is inkább a zágrábi hegységhez számítandók. A széntermelés az utóbbi években szüntelen emel- kedést mutat és kerekszámban évi 30.000 métermázsa volt Pregradában, 36.000 Zlatarban, 29.000 Krapinában. Ha tehát a régibb földtani képződ- mények dúsan és helyenként, mint láttuk, kitűnő minőségben képviselvék, a legközelebbi múltnak az alakúlatai sem kevésbbé gazdag fejlettséget mutatnak. A kőzet-elmállás és a folyóvíz képződményei nagyon föltűnő módon mutatják a tájképet átalakító hatásukat. A légköri tünemények erősebb