Seite - 428 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

428 naptárában nevezetes időpontok gyanánt vannak följegyezve a fürdőhasználat napjai. S ha e nap elérkezett, a melyet különben nagy és különös óvatossággal kell megválasztani, s a mely azonfölül még az évszakok változásával is össze- függésben áll, — akkor örege-ifja, mint valami népünnepre, úgy csődűl a hévvízre. A tudomány haladása ugyan e tekintetben is változásokat idézett már elő; de hogy mint történt ez a fürdőzés hajdan, azt élénken írja le Baumbach, János főherczegnek, mint a stájerországi gazdasági egyesület elnökének, ajánlott „Physisch-chemische Untersuchung der Mineralquellen von Sztubitza in Croatien" czímű munkájában, mely 1820-ban jelent meg Zágrábban. „Sajátságos módon, szinte megrendítőleg hatott rám", írja Baumbach, „az egyik fürdő, a mely valóságos vérfürdőhöz hasonlított. A fürdőket itt mindig telve látni, mert a föld népe abból a hitből indúl ki, hogy a testet a rosz vértől köpölyözéssel kell megtisztítania, aztán pedig borból új vért, új életerőt gyűjteni. S nem használ semmi ellenvetés; nem tágít megrögzött hiedelmétől; azt hiszi, jobban érti, mi kell neki, s nem hajt az okos szóra. Annyira már mégis jutottak, hogy ügyelnek, hogy egyszerre tíznél több köpölyt ne rakjanak föl; régebben azonban annyit rakattak magukra, míg csak a vérvesztéstől el nem ajúltak." Ez a leírás jellemző, mert Zagorje többi fürdőhelyein is köpölyökkel megtüzködve, órák hosszat lehetett a parasztokat — sok egészséges között elvétve néhány igazán beteget is — gőzölgő véres vízben ülve látni, a mint bámúlatos kitartással izzadtak, hogy a fürdő legalább egy félesztendőre hasz- náljon. Ilyenek lehettek a közép-kori fürdőházak, a melyekben férfiak s nők elegyesen zeneszó és játék mellett mulattak és szórakoztak. A népies gyógy- módhoz való ezen mind máig megtartott csökönyös ragaszkodás szintén a zagorjeiek szívós természetének a bizonyítéka. A leírt visszaélések megszűn- tével együtt csökkent a nép élénkebb részvéte a fürdőzésben, minek folytán a fürdőhelyek is csöndesebbek lettek s hovatovább mind hasonlóbbak az efféle gyógyhelyek általános, nemzetközi képéhez. Jóllehet a stubicai forrás a közömbös gyógyvizek sorába tartozik, hatása mégis kitűnő és kivált üdülőkre nézve igen jótékony. Hőfoka 58° C-nál magasabb. A környék gyönyörű kirándúlásokkal kínálkozik. Negyedóra alatt a 73°° lakosú Stubica dolnjába jut az ember, a honnan az út néhány perez múlva a Toplica patak jobb oldalán emelkedő Golubovec kastélyhoz visz, Vrhovac püspöknek, Stubica fürdő megalapítójának egykori birtokához. Innen