Seite - 430 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

430 lobbantotta föl 1573-ban a parasztság és a földesurak közötti viszálkodás szikrája azt a szörnyű lázadást, a mely egész Horvátországot lángba borította s csak a vérnek és könyeknek egész tengerébe volt elfojtható. Stubica fürdőtől le a völgy felé szép kilátás nyílik a közeli Oroslavjéra, Zagorje egyik leg- szebb kastélyára, tovább pedig a háttérben Zabokra, Sv. Krizre, Tri Kraljira és a stájer hegyek közül kiemelkedő St.-Donáti kúpjára. Golubovecból kiindulva, az út kelet felé átkel Prigorjén. Félszigetként nyomúl be a Toplica és a Krapina völgye közé egy körűlbelől 250 méter magas hullámos domb- vidék, mely, mint a zágrábi hegység nyúlványa a Prigorje (előhegység, vagy a hegység elővidéke), mint Zagorje déli része pedig a Dolnje Zagorje nevet is viseli. Mintegy 12 kilométernyivel tovább az út a Krapina egy szűk oldal- völgyébe ereszkedik le, a hol egy kiszökellő sarkon emelkedik Mária-Bistrica híres búcsújáróhely pompás temploma. E hely kegyképének a messze múltba visszanyúló története van. Viszontagságos sors emlékei fűződnek e képhez, és számos csodatételről szól a hír, melyek itt vagy innen kiindúlólag történtek. Nagy áldozatok árán és tetemes költséggel épült Bollé H. tervei szerint a mai templom, melyet 1883-ban szentelt föl ünnepélyesen Mihalovics József zágrábi bibornok-érsek. A templom gazdagon díszített belsejének legszebb ékessége a Morak Károly zágrábi egyházi szobrász által alkotott fő oltár. Ezen a vinicai márványból faragott oltáron áll a csodatévő kép, mely a fején koronát viselő Szűzanyát ábrázolja, karján a szintén koronás kis Jézust tartva. Mind a kettőnek fekete az arcza, s még ez a két arcz legépebb része a csúcsíves Ízlésben faragott fa szobornak, mely különben teljesen el van rejtve a ráadott díszruhák alatt. Horvátország e legnagyobbszerű búcsújáró templomától éjszaknak egy órányira a Krapina-vasúthoz jutunk. A völgy kelet felé megszűkűl úgy, hogy épen csak az országút és a vaspálya számára marad benne elég hely. A zágrábi érsekség birtokához tartozó Konséi?iai várkastélyok előtt elhaladva, a hol a Krapina keletről hirtelen éjszakra kanyarodik, a pálya a szelíd hajlású völgyben emelkedni kezd és Budinscinánál az Ivanéica déli lejtőjén a Krapina forrásvidékére ér. Itt Zágrábmegyéből Varasdba lépünk át. Változik a talaj is; mert a Krapina áradmányi völgyét övező hordalékrétegek közül az Ivanéica lábánál kezdődő mészmárga övébe jutunk. E vidék történelmi emlékeiről és várkastélyairól nem kevésbbé érdekes, mint természeti nevezetességei miatt. A Krapina forrásvidékétől nyugatra az Ivanéica harántvölgyeiben Zajezda helység következik Halper Vladimir uradalmával, majd a Türk-féle birtokhoz