Seite - 432 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

432 De természeti kincsekben is gazdag Zlatar környéke. A talaj különféle földtani rétegek változatos összetételéből áll s dús lelőhelye a hasznos ásvá- nyoknak. Barnaszén is vaskos telepekben fordul elő, melyhez Zlatarnál még tűzálló agyag járúl. Ennek kitűnő anyagát Bedekovéinában dolgozza föl gyárilag a „Zagorka" nevű társaság. Az itt égetett kongó-tégla és tűzálló agyagcsövek, stb. igen jó hírnek örvendenek. Ha Zlatarból kiindúlva nyugati irányban folytatjuk Zagorjéban való kőrútunkat, a hordalék-agyagból álló hegyháton átkelve a Sutinsko patak völgyébe jutunk, onnan pedig körülbelül egy órányi kocsizás után a kis Sutinsko fürdőbe. Ennek hévvize nagyon hasonló a stubicai forráséhoz, de a hőmérséke csak 37° C. Sutinsko környéke, a Sutinsko patak és a Kis-Krapina délnek nyíló egyközű völgyei kőzött, Felső-Zagorje önálló szakaszának tekinthető. Itt, ez erdőborította hullámos dombvidéken, a hol a nagyon szakgatott talaj kiter- jedtebb hegyláncznak nem ád helyet, Zagorje sajátszerű jellemű talaj-alakúlata igen jól szembeötlik. Csak Sutinskónál, hol a mély agyagrétegekből régibb kőzet emelkedik ki, mutatkozik a Strugaéában egységes hegy vonal némi kezdete, a mit már e hegy csúcsának 414 méternyi magassága is elárúl, míg a környék többi dombjai közül egy sem éri el a 300 méter magasságot. A Strugaőáról, melynek ezen, a környékétől elütő hegyrajzi jelleme Zagorje földtani alkatára vonatkozólag fontos következtetéseket enged, Gorja- novié tanár külön tanulmányban értekezett. A Strugaéa egyike az ősi kőzetek ama szigetszerűen fölbukkanó marad- ványainak, a melyek Stiriától Cesargradon és Krapina-Töplitzen át nyúlva, a zagorjei katlan belsejében oly nagy terűleteket borító újabb rétegek- ből föltűnő módon emelkednek ki. A klanjeci hegyekkel együtt a Strugaéa a zágrábi hegység párja, melyet a folyóvizek erős vájó hatása, meg a földkéreg beomlásai az imént említett csoportokba tagoltak. A Sutinsko környékén helyenként kimeredő dolomit sziklák és meredek hegyfalak valami- vel változatosabbá teszik itt a tájat, mint a különben egyhangú dombok sorai. Trias képződményű dolomit, valamint vöröses mészkövek, aztán a mediterrán képződmény harmadkori konglomerátjai, sárga és szürke szármát márga- és agyagrétegek félig elszenesedett fa- és csontmaradványokkal, melyek az őskor itt legelésző elefántjainak a nyomai, gyorsan változó sorban követik egymást. A természetbúvár tehát Sutinsko környékén elég érdekes észlelni valót találhat.