Seite - 433 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

433 Zaboktól a zagoijei vasút egy ága éjszaknak a Kis-Krapina völgyébe hajlik és a 847 méter magas Strahinéica lábánál, Krapinán Zagorje fő helyén végződik. A részben már sziklás völgy oldalai itt összeszorúlnak, de még elég helyet adnak egy nagyobb helység számára. A völgyfenék áradmányi talaja itt véget ér, és a helység épen a márgás föld határán áll, mely kelet és nyugat felé mind szélesebbé váló övet alkot az Ivanfica törzsének hoszszában. Ez övvel egyközűen halad a Lajta-mész keskeny szalagja, melyre a szén- telepek és a Strahinéica csúcsát alkotó őskőzetek következnek. Krapina vára. A mélyen bevágódó völgy magaslatainak és mélyedéseinek hirtelen váltakozásával a tájképi szépségek gazdag sorát tálja elénk, melyet különösen a mind sűrűbben föllépő szirtfalak és a zöldelő erdők ellentéte tesz vonzóvá. A kopár kőzet ősi zordonságát mindenütt enyhíti a növényzet üde zöldje és az emberi munkás kéznek mindenfelé meglátszó szorgalma, s ép azért nem is lép föl olyan lesújtó erővel, mint az Alpesekben. Jóllehet Krapina szabadalmazott mezővárosnak csak mintegy 2000 lakosa van, azért mégis nem csupán Zagoijéra, hanem egész Horvátországra nézve is igen nevezetes hely, mert sorsa és viszontagságai szoros kapcsolatban állanak a horvát nép történetével. Dicsőséges múltja dalban és mondában él, történelmi és a közművelődés terén való szereplésének fontosságát pedig számos H. 55