Seite - 434 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

434 tudományos dolgozat méltatja. Gaj Lajos lelkes magasztalást szentelt szülő- helyének, Ortner pedig újabban történelmi monográfiában részletesen tárgyalta Krapina múltját. A hely eredete a messze múltba vezet vissza. Goijanovié tanár egy barlanglakásban emberi csontvázakra bukkant, melyeket az özönvíz előtti lakosok maradványainak tart. A Jupiterre vonatkozó fölíratokkal ellátott oltárkövek római telepre is engednek következtetni, a néptől „Zsidó vár"-nak nevezett várfalak pedig pogánykori eredetre vallanak. Krapina nevéhez fűződik továbbá a Cech, Lech és Mech mondája, mely a szlávok közös eredetéről szól. Gaj következőképen jegyezte föl e mondának néphagyományban élő alakját: „A hegyeken hajdan három vár állott, Krapina, Psar és Sabac, három testvérnek, Cech-, Lech- és Mechnek birtoka. E királyi vérből eredt testvérek- nek volt egy Vilina nevű húguk. Akkoriban a rómaiak voltak e föld urai, s a három testvér megesküdt, hogy hazájukat fölszabadítják az idegenek nyomasztó zsarnoksága alól. Boszújokat csak egy nemes római kerülte ki, a kit Vilina mentett meg, társáúl szegődvén futásában. Vilina, kit tündérek (horvátul Vile) őriztek, egy barlangban gyermeket szült. Utóbb azonban bátyjai kezébe került, kik büntetésül a krapinai vár tornyában elevenen eltemették. A gyermek szerencsésen megmenekült s egy remete fölnevelte. Mikor aztán a rómaiak újabb haderővel törtek az országba, a három testvér kivándorolt hónából s átkelt a Dunán ama messze terjedő országokba, a hol velük rokon szláv népek tanyáztak. Ott Cech a csehek birodalmát alapította meg, Lech a lengyelek urává lőn, Mech pedig a muszka földön jutott uralomra. Krapina tehát az összes szláv népek bölcsője." A vár sokféle viszontagságot látott, melyeknek a városkára is megvolt a hatásuk. A Ciliéi grófok hatalmas nemzetsége, mely oly mély nyomokat hagyott a magyar és horvát történelemben, Krapinát, mint fontos helyet, a honnan az egész Zagorjét kormányozhatta, birtokába kerítette. Corvin János, kinek nem adatott meg, hogy a magyar trónra lépjen, a harczok zajától visszavonúltan szép és szellemes nejével, Frangepán Beatrixszal itt élte mézes- heteit, s ide sietett vissza, mikor szerencsétlen végű török hadjárata után erőit hanyatlani érezte. Itt érte őt utói 31 éves korában, 1504-ben a halál, és ezzel Krapina a Frangepánok kezére került. Mikor Gubecz Mátyás, a parasztkirály, vad csordái az egész Zagorjét elözönlötték, Krapina is pusztúlás és vérontás szinterévé lőn (1573). Pedig e