Seite - 435 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

jól megerősített hely volt akkoriban egész Horvátország legbiztosabb mene- déke, miért is, mikor a török veszedelem a legmagasbra hágott, több ízben e városka biztos falai között űlt össze a horvát tartománygyűlés. Újabb időben is többször változtak a vár urai. Krapina nevezetesebb épületei közül említendő a Szent Miklósról nevezett, két hajós csúcsíves plebánia-templom, mely a hagyomány szerint a XIV. században épült. Több kápolnája tanúsítja a krapinai polgárság áhítatos érzületét, de közűlök némelyik már el is pusztúlt a századok folyamán. Kelet felé az út meredeken emelkedik föl a Trski vrhre (288 méter), melynek csúcsát ké- pekkel ékesített osz- lopcsarnoktól övezett templom koronázza. Az ízléssel díszített belsejű egyházat a benne lévő csodatévő Mária-kép miatt a búcsúsok ezrei láto- gatják. Gyönyörű kilátás nyílik innen Krapinára és völ- gyére, a szinte kézzel elérhetően közeliek- nek látszó hegyekre, melyeknek éles körvonalai a legapróbb részleteket is föltűntető világossággal rajzolódnak le a tiszta égbolt azúrjára. A Ferencz-rendiek szerény kolostora Szent Katalin templomával együtt a XVII. századból való, de mai alakját az 1891. évi gyökeres tatarozás alkal- mával kapta. Mint gróf Keglevics Péter és Bedekovics Gáspár temetkező helyének, történelmi nevezetessége is van a templomnak. Legtekintélyesebb építmény a várkastély, körűi véve a régi erődítmények romjaival, melyekhez egy természetes barlang is számítandó. Meredek, sziklás lejtőn emelkednek az óriási falak, Krapina eseményekben gazdag múltjának ez emlékjelei, s ama viszontagságos időkről regélnek, a melyekben e falak közt kerestek oltalmat a városka polgárai. Nevezetes még a horvátokra nézve Krapina, mint Gaj Lajos költő és író szülőhelye is. Szülőházát emléktábla jelöli. Ugyanitt 1891 szeptember M* A krapinai barlang.