Seite - 436 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

iU 27-én nagy ünnepélyességgel leplezték le Rendié által készített mellszobrát. Mint a város maga, környéke is több látnivalót nyújt. A Zagoijét éjszak felől körítő hegység, mely Brezovica (531 méter), Strahinőica (847 méter), Oíura (725 méter) és Ivanéica (1061 méter) néven a Sutla Desinid melletti völgyhasadékától a Bednjáig Novimarofnál egyközű irányban terjed, nem valami nagy magassága mellett is bajosan járható, s még a legnevezetesb átkelői is inkább festői kilátásaikkal, mint kényelmes voltukkal tűnnek ki. Mind a két irányban meredeken ereszkednek alá a lejtők, s mély bevágásokban húzódik le az út a völgybe. Az első szoros (370 méter) Kamena goricától Bela várához és a Bednja völgyébe visz; a másodikon, a melyben az Oíura patak a Strahiníicát az Ivanőicától elválasztva szűk medret vájt magának, a radoboj-lepoglavai út kel át; a harmadikat a Krapinica mély hasadéka alkotja. A természetkedvelő mindenek előtt Radobojt látogatja meg, melynek kéntelepe már mint ez ásvány lelőhelye is érdekes, de e mellett kövűlt állatokban való gazdagsága miatt is kiváló földtani nevezetességű hely. Hogy a Zagoijéról szóló irodalom általában véve igen gazdag, s e vidék Horvát- országnak legjobban átkutatott területeihez tartozik, kivált Radoboj volt oka, hogy hazai és külföldi kutatók figyelme e tájra irányúljon. A tudományos értekezéseknek egész sora szól erről a csodálatos lelőhelyről, s habár a kén- bányák értékesítéséhez fűzött vérmes remények nem teljesültek is, e gyakorlati haszon elmaradásaért kárpótlást nyújt a tudományos eredmény, melylyel e vidék fölkutatása járt. Krapina alatt ketté ágazik a völgy, s a keletnek vezető ágában az út a kis patak mentén fölfelé haladva, egy rövid óra alatt Radoboj helységbe visz, melynek szétszórt házai a lejtőkön csoportokat alkotva állanak. Itt szűk területen érintkeznek egymással a Strahinőica hátát alkotó őskőzetek és a mészkövek, meg a kéntartalmú márgarétegek. Nem kisebb ember, mint Hauer Ferencz nevezte el e helyet a geologusok Mekkájának, a hová mindeniknek életében legalább egyszer el kell zarándo- kolnia. A zágrábi múzeum egy ő tőle, Rakovactól és Sabljartól összeállított gazdag radoboji gyűjteményt őriz. A radoboji dombok magva dolomit alakzatú hallstatti mész, a mely gyakori az Alpesekben. A dolomitok lábánál eruptív kőzet van fölszínen, mely Zagoije vulkáni övével áll kapcsolatban. E trachitnemű kőzetek a miocán kor után törtek át a fölöttük nyugvó márga- és mészrétegeken, s ez