Seite - 438 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

438 hasonló, a mennyiben ez is két földtani terűlet, az agyagos hordalék- és a márgarétegek határán fekszik. A Krapina-völgy tájalakúlata itt kisebb mértékben ismétlődik. Délnek a Krapina folyó felé egy déli irányú áradmányi völgy nyúlik, melyet a Kosteljina patak öntöz. E völgy hátterében áll a látogatott fürdőhely. Az agyagos talajról a márgásra való átmenet világosan látszik. Amazt, mivel a vizet nem bocsátja át oly könnyen, dús növénytakaró födi; míg emez némileg kopárabb, a mi a lejtők világosabb színén még jobban szembetűnik. A több forrásból nagy erővel fölbuzogó töplitzi víz (a használt források 24 óránként 45.000 hektolitert adnak) színtelen és szagtalan, s összetételében a gasteini, wildbadi, ragatzi, stb. vizekhez hasonló. Hőfoka 41—43.i°C. Régebben a Keglevics és Orsié grófi családok birtoka volt, de nem igen különbözött a többi parasztfürdőtől. Csak Badl alatt tett szert mindarra a kényelmi berendezésre, mely ma a nagyobb szabású fürdők sorába emeli. Környékén nagy számú kastély és úrilak díszlik, melyek közül tőkép a Draskovics grófok birtokában lévő Gorica, továbbá Dubrava, Bezance és Klokovec említendők. Hullámalakú alacsony (230 — 280 méternyi) dombsorok között, a melyekről jól mívelt szántóföldek és a szőlők maradványai közül számos házikó kandikál le, vezet az út Valentinovo, Dubrava és Gorica kastélyok előtt. Hegyszorosként mindig mélyebbre vágódik be a Kosteljina völgye a hegységbe. Bejáratánál fekszik a nyájas Pregrada falucska (lOOO lakóval), a mely mögött éjszaknyugatnak a Kuna gora emelkedik (520 méter). Utunkat éjszaknak folytatva Kostelj várromhoz érünk, a hol a patak áttöri a közép- ponti őskőzet-övet és nagyot kanyarodik. A magaslatok 400—500 méter- nyire emelkednek, de azért igen sűrű népességűek, mely népesség azonban nem zárt falvakban lakik, hanem a hegyeken és a völgyekben szétszórtan úgy, hogy az egész kerület házai egy falunak látszanak. Éjszakon és nyugaton e kerületet a Sutla karolja körűi, melynek nagy íve Zagoijének nyugati határ- vonala. Az ív éjszaki oldalán van Rohitsch-Sauerbrunn igen látogatott fürdő- hely. E vidéknek fő helye azonban Desinii a Horvatski patak völgyében, Nagy-Tábor várkastélyhoz közel. Itt nőtt föl a szép Veronika, egy szegény falusi nemes leánya, a kinek bájai a monda szerint annyira elbűvölték Ciliéi Frigyest, hogy nemes nejét, Erzsébetet, a hatalmas Frangepánok sarjadékát, Krapinában meggyilkoltatta, úgy kívánván szabadúlni házassága kötelékétől. De nem volt áldás e regényes