Seite - 439 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

439 szerelmi frigyen. Mikor Frigyes atyja, Hermann bán megtudta, hogy a fia Desinióben feleségül vette Veronikát, a nőt, mint boszorkányt, elfogatta és fia bűnének ez ártatlan áldozatát a karinthiai Osterwitzban fürdőbe fojttatta. (1428). A Kosteljina forrásvidéke Stiria felé nagy ívben vonul a Sutla köré, s a Zagorjének ez a legszélső zuga is gazdag nevezetes helységekben. Rohitsch átellenében, a Sutla balpartján emelkedik JSs-Tábor, melynek szétszórt házai fölé magaslik a Mária-templom. Lenn a folyó mellett a straíai üveghuta van. Valamivel távolabb nyugatra Prislinnél szénbányákat tártak föl, a melyeknek tőszomszédságában áll Kis-Tábor vára. Zagoije nyugati része, a délnek a Krapina felé siető Kosteljina, a Horvatski és a Sutla patakok között ugyanazon tájképet mutatja, mint a keleti; mélyen bevágódó völgyek között félszigetekként vonulnak déli irányban a hullámos domb- sorok. Ezek azonban a Krapina völgyének Veliko Trgovistétől délre kanyaro- dása következtében a Sutla irányában mind hosszabbak lesznek, és mint a Cesargradska gora (509 méter) nyúlványai, Mária-Goricai dombok néven (294 méter) egész a Száváig érnek. A Cesargrad csúcsa alatt terül el Klanjec mezőváros, melynek földtani tekintetben érdekes környékét Gorjanovió tanár több értekezésben ismertette. A Mária-Goricai dombokra vonatkozólag is kimutatta Gorjanovié, hogy nem pusztán agyag- és hordalék-rétegekből állanak, hanem kőszenet, Lajta-meszet és szármát rétegeket is tartalmaznak. Itt azonban már Zapresiébe, a zagoijei vasút kiindúló pontjára érkeztünk, s ezzel befejeztük Horvátország egyik legszebb vidékén tett kőrútunkat. A látnivalók nagy bősége nem engedte meg, hogy minden figyelemre méltó helyet érdeme szerint méltassunk, s így sokat meg sem említhettünk, egynémelyiket pedig csak egészen futólag lehetett érintenünk. A kálniki hegység. A kálniki (kemleki) hegység (Kalniéka gora) a Lonja és a Glogovnica forrásvidéke között húzódik nyugatról kelet felé 2 2 kilométer hosszan. Legmagasabb csúcsa, a 643 méternyi Vranilac, a csaknem párhuzamosan futó hegygerincz közepén kelet felé emelkedik, míg nyugaton alacsonyabb tetők, mint a Kozji hrbet (Kecskehát) és Novimarof felé a Ljubel sorakoznak egymáshoz, szemközt pedig a Vuklec és a Braíev vrh, 540—640 méter