Seite - 441 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

441 gorica és Novimarof között. A leírt határok közé eső terűlet valamivel nagyobb 1000 négyszögkilométernél. A Lonja, mint mondottuk, a kálniki hegységnek és nyúlványainak nyugati felét mossa. De a forrása nem itt, a kálniki, hanem az Ivanéica hegységben van Grebengrad ősi romjai és Kamena gorica között. Eredeténél hőforrások fakadnak, a melyek még egyáltalán nincsenek megvizsgálva. A Lonja egyenest délnek folyik és Visag váránál tágabb völgybe lép. A termékeny szántóföldek A nagy-kemleki (veliki kálniki) várrom. és rétek, úgy szintén, a zágrábi és a kálniki hegységnek részben befásított nyúlványai szép látványt nyújtanak. Lonja és a Glogovnica összes mellék- folyói szintén déli irányban folynak alá a kálniki hegységről. A varasd— zágrábi országút, a mely a szép, erdős Paka hegynyergen (361 méter) visz át, a déli oldalon elágazik; a nyugati elágazás Gorjna rijekába vezet. Gornja rijekán túl,' mintegy 250 méternyire a helységtől, emelkedik egy erdős csúcson Kis-Kemlek (Mali-Kalnik) szép romja, a melyet Kraljevacnak is neveznek. A keskeny, dél felé meredeken eső mészgerincz még mintegy 20 kilo- méternyire nyúlik tova. Azután következik a már említett Vranilac csúcs (643 méter), a melyről szép a kilátás dél felé Kőrös vidékére, és talán még H. 56