Seite - 443 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

mely hajdan pálos kolostor volt, és a szent keresztről nevezett sír-templom, a melyet újabban renováltak és egy igen szép bárok márványoltárral díszí- tettek föl, a melyet a zágrábi székesegyházból hoztak át ide. i860-ban földmíves- és erdésziskolát állítottak íöl Kőrösön, a mely azonban a zágrábi erdészeti iskola létesítése után (1898) megszűnt. A Koruska nevű előváros- ban van egy fogadalmi templom a török uralom idejéből. Kőrös a monda sze- rint a szent kereszt (Sv. Kriz) temploma körűi keletkezett lassanként; ez a templom pedig azon a helyen épült, a hol egykor egy leány valami kút fenekén egy arany keresztet talált. Való, hogy a templomot már igen régen említik. Az egyik falba 1090 évszám van belevésve. A XII. század végén III. Béla király Glogovnicát a templomosoknak adomá- nyozta s ez alkalommal Kőrösről is említés tör- HmlflBSflK. ténik, mely mellett egy kereszttel jelolt tölgyfa A görög.kathoHkus tempiom Kőrösön (KriZevci). áll. Megyei székhelylyé lett, s Gutkeled István bán alatt várossá lőn, kiváltságokat nyert, melyeket IV. Béla, Nagy Lajos és I. (II.) Rudolf is megerősítettek. Zsigmond király 1385-ben nejével, Máriával kétszer is időzött itten. A belvárost erős fallal vétette körűi, a melynek még némi maradványai vannak. 1398 február havában tartományi gyűlést tartott Kőrösön; ez volt az úgy nevezett véres 66*