Seite - 445 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

445 Ferencz-rendi kolostor már 1321-ben említtetik. Nagy Lajos idejében két temploma volt: az egyik a Szent Miklósé, másik a Szent Mihályé. Nagy Lajos, a ki 1371-ben és 1379-ben itt tartózkodott, több kiváltságot és vásár- jogot adott a városnak, mely a Mária királynő és anyja, Erzsébet királyné ellen támasztott mozgalmakban a királynők pártját fogta, a miért sokat kellett szenvednie a horvát főuraktól. A XV. század elején Zsigmond király tulajdonába jutott, kinek neje, Ciliéi Borbála, 1413-ban szintén itt tartózkodott. Zsigmond királytól 14 2 7-ben Alben János zágrábi püspök, ettől meg Brankovics Katalin kezébe került, kinek Kőrös. félje, Ciliéi Ulrik, hét más várossal együtt 27.000 forinton eladta III. Frigyes német császárnak. Frigyestől Vitovac János szerezte meg; Hunyadi Mátyás király halála után pedig fiára, Corvin Jánosra szállott. 1526-ban tartományi gyűlés volt itten, a melyben gróf Frangepán Kristóf az ország kormányzójává és védőjévé választatott. A török beroha- nások kezdetén Kapronczát igen megerősítették. Ezen erődítési művek a legújabb időig fennállottak. Valószínűleg ebből az időből valók a várostól délre, Rijeka faluban állott régi vár romjai. A kálniki hegység éjszaki lejtőjén, Kapronczától éjszaknyugati irányban szép országút vezet Ludbregig. Itt lép ki a Dráva síkjára az éjszaki kálniki hegység erdős szakadékaiban eredő Gliboki potok. Itt fekszik Rasinja falu is, egykor két más jószággal együtt a temp- lomosok birtoka, hol már 1334-ben állott a szent keresztről nevezett templom