Seite - 446 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

446 és mellette a rend kolostora. A helység fölött emelkednek Opoj régi vár romjai. A csinos Z.vdbregmez6váxos is említtetik már a XV. század elején. Ludbregnél a Bednja a Dráva síkjára ér. A szép Bednja-völgy körűi szegélyezi a kálniki hegységet és erdős mélyedésekben gazdag nyúlványait. A völgyben egyik csinos falu a másikat éri, udvarház után udvarház következik; Slanje és Svibovec faluk különösen kiválnak. A toplicei magaslat déli lejtőjén fekszik a régi hirű Varasd-Töplicz (Varazdinske toplice) kénes fürdő, melyet a rómaiak „ Aquae Jassae" néven neveztek. A Bednja mentén föl egész a Paka nyeregig, mint említettük, buja mezők és rétek terűinek el, míg a legnyugatibb kálniki tető, a Ljubel (558 méter) alatt gazdag kőszéntelepek vannak, a melyek egészen Lepavináig és az Ivan- íicáig elnyúlnak és újabb időben mind nagyobb figyelmet költenek. A Dráva-mellék. (Podravina.) Találóan jellemezte a nép nyelve Horvátország két fő folyóját és egész mivoltuk különbségét elmésen foglalta e kevés szóba: „Sava suje, Drava druje" (a Száva épít, a Dráva rombol), mert a rohanó, erőszakos Drávához képest a Száva szelíd, csendes folyó. A Dráva Pettaun alúl, Varasdnál hagyja el Stiriát s hirtelen kanyaru- lattal lép egy hegynyíláson át Horvátország síkjára. Folytonosan keleti irányát itt délnek fordítja, mintha csak a Zagorje és Stiria között válaszfalul emelkedő Macelj-hegység közepét akarná áttörni; e helyett nagy ívben inkább megkerüli, és Sauritsnál ismét keletnek foly tovább. Ez irányát azután csekély eltéréssel a síkon is megtartja egészen Kottoriig. Innentől kezdve Eszéken alúl lévő torkolatáig a Szávával majdnem egyközűleg délkeletnek tart (328 kilométer). Egész hoszszának csak egy része esik Horvátországra és Szlavóniára, mert a határtól Pitomaőáig Horvátországot, innen meg a Dunáig Szlavóniát választja el Magyarországtól. Noha kanyargó folyású, — két végpontja közt légvonalban csak 265 kilométer a távolság, — mégis gyorsan foly, mert esése ezen a vonalon mintegy 120 méter, tehát majdnem hatszor akkora, mint a Száváé. Es a két folyó mégis sokban hasonlít egymáshoz; mindkettő az Alpesek- ből ered; alsó folyásukon terjedelmes lapályokra érnek ki, a melyeknek fő ereit alkotják, és egyenlő szélességgel folynak végig rajtuk mocsarak és holt ágak széles öve között. A Dráva is, mint a Száva, puha, omlékony talajban