Seite - 448 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2
Bild der Seite - 448 -
Text der Seite - 448 -
448
Dráva története a Száváéhoz képest igen rövid. E történet forrásai sem igen
bővek, a mi teljesen megegyezik e folyó évszázados alárendelt szerepével.
A mint a mult század harminczas és negyvenes éveiben a Száva szabá-
lyozására, valamint a Dunával és az Adriával csatorna útján létesítendő össze-
köttetésére vonatkozó különféle tervek merültek föl, fordúlt a figyelem ismét
a Dráva felé.
1842-ben Rocheforti Vauthier Lipótot, a horvát országos fölmérési iroda
igazgatóját, bizták meg, hogy a Drávát és árterét fölméije. Ez volt a folyónak
első teljes műtani fölvétele, és ekkor volt vízrajzi szerepe és fejlődése egy,
minden szükséges szelvényt és térképet tartalmazó terjedelmes munkálatban
először kimerítően kifejtve.
E munkálat alapján tényleg meg is kezdették a szabályozási munkákat
nagyobb terjedelemben. Valpó és Eszék közt nyolcz csatorna készült; egész
községeket biztosabb helyekre tettek át, s a Molva és Vaska közt még
meglévő töltéseket feltöltötték. Nem sokára azonban hathatós pótlásokra
volt szükség.
A munkálatok a stájer határtól Zákányig különösen a helységek, hidak
és útak megvédésére irányúinak és a királyi tartományi kormány hatás-
körébe tartoznak. Zákánytól a torkolatig terjedő munkálatokat az állam
számlájára végzik, mert itt a Dráva már nem tartományi, hanem állami folyó.
Ezen gőzhajóval járható és a hajózásra igen nagy fontosságú szakasznak a
teljes szabályozására 40 millió korona van előirányozva.
Valamint a Szávának, úgy a Drávának sincsenek a horvát parton
nagyobb mellékvizei, mindazonáltal a partvidékek alacsony fekvésénél fogva
ezek a kisebbszerű mellékágak sem kisebb gondozást kívánnak, mint maga
az anyafolyó.
A Posavina vízrajzi sajátságai csekély eltérésekkel ismétlődnek a
Podravinában, és ennek kissé magasabb fekvésű (170 és 120 méter) nagy
medenczéje sem hozott létre kedvezőbb állapotokat.
A folyamközti tartomány hegyrajzi tengelye sokkal közelebb húzódik el
a Drávához, mint a Szávához, ennélfogva a Dráva mellékfolyói még kisebb
mértékben fejlődtek ki, mint a Száva mellékvizei.
E mellékvizek a hegységben lévő forrásvidékeikről nagy mennyiségű
kőtörmeléket, földet és iszapot hordanak le a síkra, a mivel elzárják maguk
előtt saját medröket és az áradások után nagy terjedelmű pocsolyákat és
mocsarakat támasztanak.
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Horvát-Szlavonország (2)
- Band
- 24/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.0 x 21.88 cm
- Seiten
- 296
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch