Seite - 460 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

460 egy oklevele egy comes de Varesdin-t említ. Imre király Varasd mellett fogta el engedetlen öcscsét és a közeli Kene (ma Kneginec) várában tartotta őrizet alatt. A varasdiak hívei maradtak a fogoly herczegnek, a ki azután, mint II. András király, (1209) hálából szabad királyi várossá emelte Varasdot. A tatárjárás Varasdot is érte; IV. Béla király újraépíttette és lakosait némi kárpótlásban is részesítette. Zsigmond idejében Varasd is a Cilleiek kezére került, később meg Corvin Jánosé lett, a ki annyira szerette ezt az országot. I. Ferdinánd és Zápolyai János harczaiban a város sokat szenvedett. Később az Ungnadoké lett, s Ungnad János új erődítményekkel erősítette meg a várat. Leányának és örökösének Erdődy Tamással kötött házassága révén Varasd 1585-ben az Erdődy családra szállott s még most is birtokában van. A XVI. században itt volt a varasdi vagy sziavon határőrvidék fő parancsnoksága. Varasd ma csöndes vidéki városka képét mutatja, mert 1807 óta az erődítmények engedtek a polgári élet szükségleteinek, és csak egyes marad- ványok emlékeztetnek az itt lefolyt harczias eseményekre. Legkiválóbb épületek az Erdődyek kastélyán kivűl az 1699-ben Erdődy György gróf építtette Szent Ferencz-rendi kolostor, az 1708-ban Draskovics grófné által alapított Orsolya-zárda, a szép színház, a főgymnasium, a Szent Miklósról nevezett plebánia-templom és az izraeliták imaháza. A lakosság zöme kéz- művesekből áll, a kik egyúttal földbirtokosok is. A kereskedelem legnagyobb részben izraeliták kezeiben van, a kik a németekkel együtt a nem horvát lakosságnak nagy töredékét teszik. Varasd Horvátország legjelentékenyebb városaihoz tartozik, még pedig nemcsak lakosainak számánál, hanem azon élénk szellemi életnél fogva is, a mely itt, évszázadok óta kifejlődött és a derék polgárság körében mindig elébb haladt. Az irodalom kezdet óta ápolásban részesült Varasdon; gymnasiuma az ország legrégibb iskolái közé tartozik; az Orsolya-zárda mint nőnevelő-intézet régóta megérdemelt tekintélynek örvend. A szép nagy színház, a zeneiskola, a dalegyesűlet, stb. sokat mondó tanúbizonyságot tesznek a polgárok össze- tartásáról, társadalmi érzékéről és művelődési ösztönéről. A tájkép ázépség- hiányán is segítettek egy városi park által, melynek pompás ültetvényei a város díszéül és igen látogatott üdülő helyéül szolgálnak. A temető sok szép és Ízléses emlékével egyike az ország legszebb temetőinek. Varasdnak, mint a felső Drávamellék kereskedelmi góczpontjának a fontossága azonban hanyatlott az utóbbi évtizedek alatt; nagy vásárai