Seite - 461 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

461 elvesztették vonzóerejöket és a közlekedés új irányokat vett. E miatt a kisipar is hanyatlott, különösen a csizmadiáké, kik az országot messze vidéken ellátták készítményeikkel. A kereskedelem most, hogy a város össze van kötve a vasúti hálózattal, újra megindúlt; a kőszéntelepekhez való csatlakozás új kilátást nyújt az iparnak és az erélyes, tevékeny érzékű polgárság támogatja ez új irányú haladást. A Drávamelléken Varasdtól lefelé két sor telep keletkezett. Az elsőhöz tartoznak Ludbreg, Peteranec, Gjurgjevac, PitomaZa, Mos lavina, Dolnji Miholjac, Valpó (Valpovo) és Eszék; a másodikhoz Trakostyán, Lepoglava, Varasd- Teplicz, Rasinja, Kaproncza (Koprivnica), Novigrad,, Orahovica, Vuéin, Ferilanci és Nasice. A Dráva-menti kisebb községek közül különösen Drnje említendő, mint az aranyásó-kerület fő helye. Ha a Dráva vize annyira leapad, hogy az új homokzátonyok a vízből kiállanak, az aranymosók, nem czigányok, mint gyakran mondják, hanem a vidék pórjai, kivonúlnak arany tartalmú rétegeket keresni. Különös ügyesség kell az arany tartalom megbecsülésére; ehhez képest azután a napi kereset is különböző. Hajó helyre akadtak és a homokból a ferde asztalon — mert a mosáshoz nem úgynevezett bölcsőt használnak — elegendő mennyiségű aranypor marad vissza, egy férfi naponként 2—3 koronát keres. De fordúlnak elő olyan lelőhelyek is, melyek 40—50 koronát eredményeznek. Az összegyűjtött aranyat a nagy-kanizsai adóhivatalba szállítják. A munka nehéz, mert az emberek gyakran övig állanak vízben, mindazonáltal itt is csalogat a csillogó arany mindenhatósága. A Drávamellék a szomszédos magaslatokkal három különböző megyéhez: nyugaton Varasdhoz, középen Belovár-Kőröshöz és keleten Verőczéhez tartozik. Az utóbbihoz Verőczétől a Dráva torkolatáig a Drávamelléknek majdnem fele tartozik 4864 négyzetkilométernyi teljedelemben; a lakosság száma 220.000, és itt a legkisebb sűrűségű. Varasdmegye lakosainak száma 2521 négyzetkilométert tevő területe mellett több mint 270.000; egy négyzetkilométerre tehát átlag 109, helyenként 150, sőt ennél is több lakos esik. Belovár-Kőrösmegye már nem oly népes, mert 5047 négyzetkilo- méternyi terűlet mellett csak mintegy 300.000 lelket számlál. Itt is meg- látszik a síkság tömörítő ereje; a lapályon lévő kerületek négyzetkilométeren- ként 60—75 lelket tevő általános lakosságukkal jóval fölülmúlják ugyanazon megye délibb hegyes vidékeit. A megye neve VerbczétÜl (Virovitica) származik, mely a megye nyugati szélén fekszik, a hatóságok székhelye azonban Eszéken van, mely nemcsak a