Seite - 462 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

462 megyének, hanem egész Szlavóniának is politikai fő helye és legfontosabb városa. Verőczét a rómaiak idejében S^ ntanak hívták és úgy látszik, már akkor bizonyos fontossággal birt a Petovium és Mursa közti fő útvonal közepén való fekvésénél fogva. Honnan ered mostani neve, nincs tisztába hozva, mert a századok folyamán e vidék sok községéhez hasonlóan Verőcze is gyakran változtatta nevét (Verucia, Verocza, Verevzha, Werowitz, Werwetitz, stb.) Már a XIII. században említtetik mint arx reginalis (a királyné vára) és innen adományozta IV. Béla 1242-ben Zágrábnak a szabad kir. városi szabadalmat. Erre az évre esik a Domonkos-rend klastromának alapítása is. A Domonkosok azonban nem értettek hozzá úgy, mint a Ferencz-rendiek, hogy jogaikat és klastromaikat a török uralom alatt is megtartsák, ezért aztán verőczei klastromukat a törökök 1533-ban szétrombolták. Verőczének azonban mindenkor volt bizonyos fontos- sága. Itt volt a rendszerint bérbe adott horvát- és szlavonországi kir. pénzverő- intézet, melyben a zágrábi dénárokat verték, a melyekből a XIII. században 200 darab tett egy négy magyar forint értékű márkát. A XV. században a vár a hozzá tartozó birtokokkal együtt különböző kezekbe jutott. A Marczalyak és Bánffyak után a Ciliéi grófok birták, kik közül Herrmann, mint királyi helytartó, egész Szlavónián uralkodott és nyomta az országot. Végre Ulriknak 1456-ban Belgrádban történt halála megszabadította az országot súlyos kezüktől. 1495-ben II. Ulászló király Verőczére nyomúlt, hogy az orahovicai erős várába zárkózott, engedetlen Újlaki Lőrinczet haddal tanítsa meg a korona iránt való tiszteletre. Innen indúlt Katzianer 1537-ben szerencsétlen hadjára- tára a törökök ellen, a melyben a megye fegyveres népe, mintegy 900 főnyi rendes csapat is részt vett. A törökök észrevették a keresztény haderő gyönge voltát és Verőczét 1538-ban elfoglalták. 1597-ben Herberstein rohanta meg Verőczét, mely alkalommal a nép egy része Kőrös vidékére költözött át. Csak 1684-ben vették vissza a törököktől Zrinyi Ádám. Leslie és Herberstein e helységet, melyben 2000-nél több török telepedett le. Az 500 főnyi bátor várőrség szabad elvonúlás föltétele mellett föladta a várat, mindazonáltal útközben a hegyek közt megtámadtatott és megsemmisíttetett. A háborúk pusztításaitól sok kárt szenvedett Verőczét később a katonai végvidékhez csatolták és a szentgyörgyi ezredbe sorozták. 1746-ban mint megyét Szlavóniához kapcsolták. A Pejacsevics grófoktól a Schaumburg-Lippe herczegek szerezték meg a mintegy 80.000 holdnyi birtokot. Az urasági lak, melyet Pejacsevics 1800-tól 1804-ig a régi vár alapfalain emelt, még most is tekintélyes épület. 1871 április havában borzasztó tűzvész ütött ki