Seite - 465 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2
Bild der Seite - 465 -
Text der Seite - 465 -
a gazdag macedóniai Mihaljevié szerezte meg, s most is az ő családja bírja.
Magából a várból már csak kevés maradvány van. A hatalmas kőfalak
kőbányául szolgáltak; a talajt is átkutatták kincseket kereső kapzsi kezek és
az egykor pompás termek már buján be vannak nőve erdővel. Orahovica
közelében fekszik Duzlak szerb kolostor, melynek templomában érdekes
falfestmények láthatók.
A szlavóniai síkság.
A katlan alakú pozsegai hegyvidék és a hosszan elnyúló Fruska gora
között tágas rónaság szakítja meg a két folyó közötti terűlet hegyrendszerét.
A hol az ember a horvát-szlavon hegylánczolatnak Krndijától a Fruska goráig
érő folytatását várná, e helyett téres lapály, a szlavóniai síkság terjeszkedik
a Dunától a Száváig. Itt kezdődik Szlavónia tulajdonképeni alföldje, mely
a Szerémségen végig a Szávának Belgrád alatti torkolatáig ér.
A táj mindenütt a rónaság egyhangú képét tárja elénk.
A mintegy 18oo négyszögkilométernyi területen, a mennyire a szlavóniai
síkság terjed, a lapály csupa hepe-hupás, hullámos emelkedésekkel váltakozik.
A síksághoz szokott szem azonban már a néhány méternyi emelkedéseket,
a lapálynak még oly csekély megszakításait is hajlandó nagyítani, s tetemes
domboknak itélni. A kimagasló nagyobb dombsorok hiánya akkor is igen
érezhetővé válik, midőn a síkságot határokkal akarjuk körvonalozni s mintegy
a keretét kívánjuk kijelölni, a melyen belül földrajzi egységként tűnnék föl.
Nyugat felé ez a határvonal még aránylag könnyen megjelölhető, a mennyiben
ott a pozsegai hegység keleti lejtője ereszkedik le a síkságra. A pozsegai
katlan hegygyűrűjéről több ág nyúlik le a rónaságra, a melyen széles, messzire
elterpeszkedő hullámvonalakban terűi el. E fölszíni jelenség egyúttal a horvát-
szlavon hegység nagy megszakításának a keletkezésére is vet némi világot.
A pozsegai katlant alkotó hegyöv a törzsből két fő ágat ereszt: az éjszaki,
melyet mélyen bevágódó harántvölgyek több szakaszra tagolnak, a Krndijából
(491 méter) ágazik ki, aztán legyező alakban szétterülő dombsoraival keletnek
fordúl és Diakovárnál (Djakovo) lassacskán a síkságba olvad; a déli ág
ellenben a Dilj gorából (459 méter) indúl ki, és Dragotinnál meg Topoljénál
hirtelen eséssel szakad meg a síkföld szélén. E két ágat a Breznica patak
völgye választja el, a melyben egy kénes forrás fakad. A sziavon síkság déli
szegélye a sokszorosan kígyódzó, holt ágak és mocsarak bonyolodott hálóza-
H. 59
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Horvát-Szlavonország (2)
- Band
- 24/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.0 x 21.88 cm
- Seiten
- 296
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch