Seite - 466 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2
Bild der Seite - 466 -
Text der Seite - 466 -
466
tával biró Száva; az éjszakié pedig a Dráva torkolatának vidéke a Dunával,
vagy még pontosabban a Vuka széles, mocsaras medre.
Kelet felé a határt a bájos Fruska gora utolsó, dombos nyúlványai
alkotják. Sidnél, a vinkovce—mitrovicai vasútvonalon fekvő nagy mező-
városnál, a síkság keleti szélén a Fruska gora elveszti hegység jellegét, sziklás
törzse vaskos televényföldréteg alá kerül, dombjainak lejtői kiszélesednek s
végűi valóságos fönsíkba mennek át.
Ezen fenföldtől délre eső terűlet a síkság tulajdonképeni alvidéke, melyhez
képest a Vinkovcén és Diakováron át a nyugati határig húzódó fönsík maga
már magas vidéknek tekinthető, jóllehet a különbség csak néhány méternyi
közöttük. így különbözteti meg a kettőt a nép is, a mely ott a síkságon már
a legcsekélyebb emelkedésnek is külön nevet ad, s a mélyebben fekvő falvakat
az alvidékhez, a magasabban állókat a felföldhöz számítja. És ez az ellentét
a nép nyelvében is kifejeződik. A nép nagyon jól tudja, mely járások kerülnek
már közönséges, és melyek csak rendkívüli áradásnál víz alá, s igy azok a
terűletek, a melyek soha sem forognak árvíz veszedelmében, a nép meghatá-
rozása szerint a felföldhöz, a többiek pedig az alföldhöz számítandók.
Az imént körülírt terűlet földrajzi és földtani szempontból nem egy
érdekes és nevezetes jelenséget tár elénk.
Mindenek előtt a nagyobb emelkedések teljes hiánya tűnik föl a szemlélő-
nek, míg a kisebb hullámok szakadatlan sorban húzódnak nyugatról kelet felé.
Aztán nem kevésbbé szembeszökő a két nagy folyót összekötő vízerek sűrű
hálózata, a minő egyebütt Horvát- és Szlavonországban sehol sem látható.
Széles hézagként tátong a vinkovcei és diakovári síkság a folyamközi
vidék hegyrendszerei között. A szilárd kőzetek hegységalkotó rétegei mélyen
a mai fölszín alá sülyedtek s az ősidőkben aligha nem ott hömpölygette a
Száva hullámait a Dunába. Utóbb vízben szűkölködő időszak állhatott be,
s ez alatt keletkezhetett a mai talaj. Ez főkép löszből áll, és kövületei arra
vallanak, hogy eredetét a levegő munkájának köszöni.
A mikor még hatalmas jégárak nyúltak be messzire a mai Németország
területére, akkortájt Horvátországban és Szlavóniában is nagy változások
történtek. Akkoriban tűntek el ott a föld színéről a pálmák és egyéb forróövi
növények. A hőmérsék nagyon alászállott és a hajdan oly dús növényélet
helyébe a puszta szegényes tenyészete lépett.
Heves szélviharok a fölkavart homoknak nagy felhőit hordták ide és
Szlavóniában hatalmas buezkákat halmoztak föl belőle. A talajt gyér fű bori-
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Horvát-Szlavonország (2)
- Band
- 24/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.0 x 21.88 cm
- Seiten
- 296
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch