Seite - 468 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

468 mint annak a szegélye jöhetnek tekintetbe: mégis szükségesnek látszik ezeket is egy pillantásra méltatni, mert épen ezeknek a magaslatoknak a hegyrajzi alakulata és földtani összetétele volt nevezetes hatással a síkság kialakulására, és még ma is a kölcsönös hatások szoros kapcsolata áll fönn a keleti rónaság és a nyugati hegyvidék között a talaj fölszínének alakzatait és a vízrajzi viszonyokat illetőleg. Miben mutatkoznak e kölcsönhatások, azt az alábbi rövid leírás föladata kidomborítani. A pozsegai katlan keleti sánczolatában, vagyis az imént említett két hegynyúlványban, melyek a Breznica pataknál csatlakoznak, a völgyek csapása a rónaság felé feltűnő változást mutat. A katlant körülövező hegység többi részében ugyanis a völgyek a délkörrel egy irányúak; ellenben a rónaság felé eső részen egyet kanyarodva nyugat-keleti irányba térnek. Ennek a nevezetes körülménynek aztán az a következménye, hogy a hegység vizei itt már nem a Duna és Dráva vonala vagy a Száva völgye felé folynak, hanem a síkságot öntözik, a mely ilyen formán jó sok vizet s ezzel együtt tetemes mennyiségű szilárd hordalékot kap. A rónaság felé ömlő számos pataknak ugyan megvan az a haszna, hogy a síkságot dúsan öntözik, de viszont az a hiba, hogy a talajban a partszélek nagyon omladozók, s mivel a csekély esés miatt a vizek nem vájhatnak maguk- nak mélyebb medreket, a folyók medrei szerfölött változók és partszakadások igen gyakoriak. Van is a rónán igen sok kiszáradt folyóág, holt víz, és mocsár, a melyek úgy a gazdasági, mint az egészségi állapotokra kedvezőtlen hatásúak. Minthogy továbbá az egész területnek sincsen egy irányban sem valami nagyobb lejtése, a patakok, mihelyt a dombokról a síkságra érnek, csekély eséssel, lomhán kígyódznak földes medreikben, még hozzá a buja növényzettől is föltartóztatva. A folyóvizek csekély sebessége viszont annak az oka, hogy a dombokról lemosott föld a partok mentén álló növényeken megakadva, a fenékre száll. Ez a lehordott föld a homokos, likacsos lőszszel elegyülve, azt részben kövér, vízálló földdé változtatta. A hol aztán a patakok zavaros vize elrothadt növényi részekkel elegyes iszapját ilyen kövér agyag alakjában rakta le, ott épenséggel nagyon gyakoriak az áradások, melyektől a területnek lőszből álló magasabb helyei megkimélvék. A dombvidékekről lemosott hordalékok lassanként feltöltik a medreket, s így ezekben nem marad elég hely a magaslatokról aláömlő nagyobb mennyi-