Seite - 473 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

473 Salvinia natans, Polygonum amphibium. Különféle sás- és szittyófajok, köztük a Phragmites comm. is, a mocsarak tenyészetének fő alkotórészei. Tulajdon- képeni vízi növényekűl a Stratiotes aloides, Hydrocharis Morsus ranae és a Marsilia quadrifolia, míg a partokat töméntelen Chrysanthemum uliginosum, az Angelica silvestris óriási példányai, Iris Pseudacorus, Caltha palustris, Abutilon Avicennae, Roripa palustris, Senecio paludosus, Lactuca sagittata szegélyzi óriási mennyiségben, gazdag tanúimányi anyagot nyújtva a növény- kutatónak. Föl is keltette már elég régen e dús növényzet a botanikusok figyelmét, s leírásával több munka foglalkozik. Első sorban Kitaibel három kötetes díszműve1 említendő, a mely a XIX. század elején jelent meg Waldstein gróf támogatásával és ezen vidékekre is kiterjeszkedik. Dr. Schlosser József és dolgozótársa, Vukotinovic Lajos, a „Flóra Croatica" érdemes szerzői, e tájak növényzetét nagy figyelemben részesítették. Kitűnő áttekinthető munkát jrtak Schulzer, Kanitz és Knapp e czimen : „Die bisher bekannten Pflanzen Slavoniens".3 (Szlavónia eddig ismeretes növényei). Ez a mű annyival is értékesebb, mivel egyúttal a Szlavóniában történt növénytani kutatások történetét és a tartomány földrajzi áttekintését is magában foglalja. Kiváló érdemeket szerzett e téren Müggenburgi Schulzer, kinek a gombák természetrajzával foglalkozó munkájáról Kanitz így nyilatkozik: „Müggenburgi Schulzer István százados már 17 éve foglalkozik Szlavóniában a gombákat illető tanúlmányokkal. A legjelesebb osztrák mykologus (gombaismerő) e búvár- latainak eredményét négy kötetnyi kézírati munkája s az ahhoz mellékelt számos gondos rajzú vízfestmény tartalmazza. Nincs egyetlen egy faj sem, melynek a képét itt ne látnók, sőt soknak az egész fejlődésmenete is föl van tűntetve. E nagyszabású munkából, mely egész Magyarországot felöleli, kivonat- képen a szerző megfigyelte összes gombafajok jegyzékét adjuk.u Schulzer Vinkovcében élt és kutatásait a szlavóniai síkság szívében folytatta. Ettinger József, ki erdészeti tisztviselő lévén, hivatalánál fogva is kitűnő ismerője volt az erdő állat- és növényvilágának, az erdők kitűnő leírását adta.3 ' Descriptiones et icones plantarura rariorum Hungáriáé. Bécs 1802—1812. E munkában egyúttal Horvát-Szlavonország teljes földrajza is megtalálható. * A bécsi állat- és növénytani társaság értekezéseinek XVI. kötetében, 1866. ' Sumsko grmlje i drveée u Hrvatskoj i Slavoniji. Zagreb, 1890. H. 60