Seite - 474 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

474 A gabonaneműek is dúsan tenyésznek e talajon, csakhogy annak a már említett alkotórészekben való szegénysége miatt a szemek fejlődése nagyon satnya. E bajon mesterséges trágyázással kellene segíteni. A vízrajzi terűlet harmadik szakasza a Biőko poljét (BiCi mezőséget) és a Spaíva, meg a Studva mentén elterülő lapályt foglalja magába, tehát a szlavóniai síkságnak a Bosut mellett fekvő és a Száváig érő részét. Legnevezetesebb folyóvíz itt a Bié-Bosvt patak, mely Brodtól keletre ered és számtalan kanyarúlattal kígyódzva mocsarak és morotvák között lomhán hömpölyög tova és Raíánál ömlik a Szávába. Mind a két vízér a Száva holt ága s e folyóval még ma is szoros függésben van. Tavaszszal és őszszel, mikor az esők vagy a hóolvadás egyszerre nagyobb vízmennyiséget zúdítanak le, mindezen vízerek és mocsarak színültig meg- telnek; ugyanekkor azonban a Száva vize is a folyás ellenében torlódik ez ágakba, teljesen betöltvén azok széles medreit és aztán kiáradva az egész sík földre. A Bosut torkolatánál tehát nagy költséggel kiterjedt csatornahálózat és gátak, zsilipek épültek, hogy egyrészt a Száva beáradásának útját vágják, másrészt a nyaranta alacsony vizet fölfogják, mert a nyár szikkasztó hőségében nagyon megcsappanó vizet csak így lehet a hajózás czéljára előteremteni, a mely pedig a környék erdőségeinek fakivitele szempontjából nagyon szükséges. Míg más vidékeken épen a folyók élesen föltetsző vonalai, a melyek forrásuktól egész á torkolatukig könnyen fölismerhető bevágódásokat alkotnak a talaj fölszinén, az egyes országrészek határjelzői gyanánt szolgálnak: addig a szlavóniai síkságon a földrajz munkása ugyancsak zavarba jönne, ha itt is a folyóvizek szerint akarna tájékozódni. Mert a folyók itt oly bonyolódott hálózatúak és oly sokszor meg-megszakadnak, hogy egynek-egynek az egész vonalát kijelölni a legnehezebb helyrajzi föladatok közé tartozik. E mellett a medreknek részint a természet, részint az emberkéz okozta gyors eltolódásai, magas vízállásnál előfordúló időszaki összekapcsolódásuk és jóformán napról- napra változó vízbőségük az egyes folyóvidékek pontos kiszabását teljesen lehetetlenné teszi. Ennélfogva e'folyóvizeknél, melyeknek szárazabb nyáron a folyásuk sem igen ismerhető föl, a hosszúságot, vízbőséget, folyási sebességet, stb. illető adatok azon pontosság híjával vannak, a melyig a tudomány más folyóknál mindezek tekintetében jutott. E sajátszerű vízrajzi jelenségek nevezetes jellem- vonásaiúl tekintendők ezen vidéknek.