Seite - 480 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

480 Az egész terűlet fő helye Vinkovce, melynek középponti fekvését már a rómaiak is egy telepük alapítására használták föl. Itt, a Hiulca mocsár mellett (juxta paludem Hiulcam) keletkezett a Municipium Cibalis, melynek fönn- állásáról több római régiséglelet tanúskodik, melyet azonban a nép- vándorlás viharai elsöpörtek a föld színéről. (A Hiulca mocsár vizét, mely Eszékig, a régiek Mursájáig terjedt, az Ulka, ma Vuka vezette le). A mai Vinkovce (6000 lakossal) Savoyai Jenő herczegnek a törökök elleni diadalmas hadjáratai után keletkezett, tehát igen fiatal város. Tulaj- donképen csak mezőváros, de városias külseje némileg jogosúlttá teszi előbbi megjelölését. Elhelyezése és tervrajza ama hivatalból elrendelt építésmód szerinti, a melylyel ott mindenütt találkozunk, a hol a katonai határőrvidék fönnállása idején egy-egy ezred törzskarának vagy felsőbb parancsnokságnak a székhelye volt. Közepén nagy, négyszögű, szabályos fasorokkal beültetett tér van, s a körűi állnak a nevezetesebb épületek. E térről nyílnak az útczák, melyek mentül távolabb esnek a középponttól, annál szerényebb építkezésűek. Aztán még egy parkszerű katonatiszti sétakert, és ezzel az egész város terve előttünk áll. A még a határőrvidék korából való főgymnasium, több hivatal és hatóság, néhány iparvállalat és az igen látogatott hetivásárok elég élénk forgalmat okoznak Vinkovcében. A sziavon síkság helységeiben teendő körút kiindúló pontjáúl Vinkovce a legalkalmasabb. Már Taube is Vinkovcét mondja az egész vidék fő helyének, mivel ott volt a brodi ezred törzskara és a dandártábornok székhelye is. Ha Vinkovcét a nyugat felé vezető országúton hagyjuk el, Neudor/, Ivankovo, Vogjinci, Mikanovci és Gjurgjevci falvakon át a középső fensik déli szélén álló Diakovárra érkezünk. E falvak a legtöbb e vidéki helységhez hasonlóan az országút mentén húzódó hosszú házsor alakjában épültek; s mint alaptervükben, ép úgy egyéb vonásaikban annyira hasonlók egymáshoz, hogy megismertetésükre elég egy ilyen falunak a leírása. Ez az egyöntetűség főkép onnan ered, hogy valamennyi telep előre kiszabott tervezet szerint épült; valamennyi az országút mentén és síkon áll. A helység közepén van az egyszerű, rendesen a XIX. századnál nem régibb templom, melynek építésmódja és díszítése vajmi szerény, de mégis a helyi körülményekhez képest oltárokkal, képekkel és faragvány okkal többé- kevésbbé dúsan van ékítve. Mindeniknek van harangtornya, mely téglából épült, minthogy a faragott követ messziről kellene szállítani. A templom