Seite - 483 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

483 Káptalan is keletkezett a püspökség mellett, és a Ferencz-rendieknek a XIII. század közepén már volt itt kolostoruk, és 1430 táján a boszniai püspökök állandóan ide telepedtek. A község virágzásnak indult, és Zsigmond király három izben is meg- fordult benne. Szulejmán császár Diakovárt is elfoglalta, s a püspök a káp- talannal együtt elmenekült a városból, melynek romjai között a török ütött tanyát. Kényuralma alatt csupán a Ferencz-rendiek tudtak maguknak némi tekintélyt megóvni s a jogfosztott ráják (a meghódolt keresztény alattvalók) csak az ő oltalmuk alatt találtak némi védelemre. De mikor utóbb a hódítók a székesegyházat is elpusztították és a többi templomot mohamedán imaházakká alakították át, akkor végre a Ferencz-rendiek is kénytelenek voltak elmenekülni. Diakovár azonban továbbra is nevezetes hely maradt, és a XVII. század végén, mikor a törököknek a mind előbbre nyomuló császári hadak elől hátrálniok kellett, 700 török és 42 keresztény „füstöt" számláltak benne, mert akkoriban ez volt a házak hivatalos neve. A törököknek 1687-ben történt elvonúlása után Olovíic (Plumbeus) Miklós püspök ismét visszatért Diakovárra, s a romokból új élet támadt. Nevezetes lendületnek indult a város a XVIII. században, a melynek folya- kiépűlt mán a püspöki palota homlokzata, előtte pedig díszkert létesült. A XIX. század elején (1807) alapította Mandic püspök a papnevelő- intézetet s a bölcseleti és hittudományi tanfolyamú lyceumot. Jóllehet Diakovár ma Szlavónia kisebb helyei közé tartozik (lakóinak száma 4500) és egészben az egyszerűbb vidéki városkák egyike, mint a környék kereskedelmi piacza mégis elég fontos. Régebben virágzó iparát, mely a falusi lakosság számára való szövetek és bőr gyártásában állott, a külföldi gyárait versenye nagyon megcsappantotta. Mai napság a bizományi kereskedés, a föld- és szőlőmívelés a lakosság főbb keresetágai. Valóságos dísze a városkának a püspöki palota mellett emelkedő új székesegyház, melyet Rösner tervei szerint Schmidt Frigyes templomépítő alkotott elegyes román és csúcsíves modorban. E székesegyház nemcsak nagyságával hat, hanem külsejének szép arányosságával és belsejének művészi díszítésével is gyönyörködteti a szemlélőt. Két tornya 84 méter magas; hosszúsága 78, legnagyobb szélessége pedig 60 méter. A főhajó és a két kereszthajó összeszögellése fölött 62 méter magas kupola emelkedik. 1*