Seite - 495 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

495 folytatása a Krndija (Kapavac 792 méter), melynek Krstovi néven neve- zett dombos nyúlványai a Londza forrásvidéke és a Dilj gora felé lejtősödnek, bezárván a pozsegai katlant körűivevő hegyövet. Az itt vázolt, több ezer négyszögkilométernyi területen a földrajzi jelen- ségek egész sokfélesége tűnik föl. A szomszédos Száva és a Dráva újabbkori áradmányos síkságából e hegyvidék élesen kialakúlt szigetként tűnik elő. Jankovaci részlet. Fölépítésében részt vettek a földkéreg legrégibb rétegei, a mennyiben azok alkotják az egyes hegylánczok gerinczét. A síkságról világosan fölismerhető, hogy a hegyek alján alluvialis rétegek rakódtak le, mig maguk a hegyek más anyagból állanak. A legnagyobb mennyiségben előfordúló harmadkori kövületek között kristályos pala- és gránitszerű kőzetek találhatók. Több helyen nagy terjedelmű vulkáni kőzetek is fordúlnak elő. A pozsegai hegyek földtani sajátságai már a XVIII. században különös figyelmet vontak magukra, és a tudomány akkori színvonalához képest át is kutatták őket. Alkalmul szolgáltak erre azok a csodálatos tűzi