Seite - 497 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

497 ség oly kicsiny volt, hogy a vállalkozás inkább tudományos kísérletnek, mint jövedelmező üzletnek illett be; meg is szűnt már régen. Legelterjedtebb alkotó része a kristályos pala Pakractól keletre az Orljava és az Orljavica forrás- vidékén ; míg Daruvártól keletre a katlan külső felén gránit és gnájsz, ellenben Kutjevo körűi, tehát a Papuk és a Krndija déli lejtőjén, archaikus kőzetek (gránit, gnájsz, csillám- és agyagpala) alkotnak meglehetősen széles övet. Ettől éjszakra az Orljava és a Dráva között vízválasztót alkotó harmadkori rétegeké a tér a Papukon. A pozsegai hegy gyűrű keleti fele nagyobbára újabbkori rétegekből áll. A Londza forrásvidéke, valamint a katlan belső síksága özönvizi és özönvíz előtti korból való. A déli magaslatok régibb magvakat rejtő harmadkori kép- ződmény. Az Orljava áttörésénél a folyó alluviális rétegei a Dilgora neogén dombjait választják el a Pozeska gora, a Babja gora, meg a Papuk eocén és harmadkori magaslataitól. Helyenként eruptív kőzetek is' fordulnak elő. A horvát geologusok újabb kutatásai e képet részletesebb eredményekkel egészítették ki. E vizsgálódások megmutatták, hogy a használható érezek készlete csekély. Ki van ugyan mutatva, hogy egyes helyeken, különösen a Dil gorán és a Krndiján kőszéntelepek vannak, melyek régebben is ismere- tesek voltak; a hatalmas kvarcztelepeket üveggyártásra is fölhasználták, sőt aszfalt és kőolajnyomok is mutatkoztak, mindamellett virágzó bányaipar kifejlődése, úgy látszik, lehetetlen. Kőszéntelep van mindjárt Pozsega, továbbá ettől délnyugatra és délre Baéin dol, Besetar, Ciglenik és Oriovac mellett; Petrovo selóban aszfalt és petroleum nyomok vannak, úgy szintén Pozsegától keletre Mitrován, Nasicén, stb. Az egész pozsegai katlan a hegygyűrűjével együtt egy darabokra tördelt, részben elsülyedt egységes hegytömbnek a romja. Az itt-ott jelent- kező jellemzetes alakú eruptív kőzeteket, a minő példáúl a Krndija (491 méter) boltozatos bazalt kúpja, e törések tolták föl. Valószínű, hogy a lipiki és daruvári, stb. hőforrások is ezen tektonikus zavarokkal vannak össze- függésben. Míg a paleo- és a mezozói rétegeknek kevés részük jutott a pozsegai hegyvidék alakúlásában, a harmad- és a legújabb koriak annál erősebben vannak képviselve. Miocén rétegek közül főleg bádeni lerakódással egykorú Lajtha-mész és márga szerepelnek nagyobb mennyiségben archaikus vagy harmadkori kőzetekkel érintkező számos kövület mellett. H. 63