Seite - 516 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

516 A kiásott paloták, fürdők és pogány templomok után ítélve, Mursa nagy város volt; közepén egy kilenczven lépésnyi hosszú és 50 lépésnyi széles palota állott. A kereszténység Mursában korán elteijedt. Azt tartják, hogy Szent Péter egyik tanítványa, Szent Kelemen, már a II. században bevezette ide a keresztény tanokat és püspökséget is alapított. Bizonyos, hogy 330-ban Krisztus születése után, bizonyos Valens nevű görög volt Mursa püspöke, de mivel Arius tanainak vala követője, püspökségét elveszté és az egyház- ból kizárták. Az eszéki kereskedelmi kamara épülete. Az 591. évben említik utolszor Mursa városát; valószínű, hogy ezután az avarok vagy a szlávok lerombolták. Mikor horvátok telepedtek ide, Ősieket alapították, mely, mint mezőváros, először 1196-ban említtetik. A török harczok idejében gyakran említik Eszék nevét, mivel a XVI. században már jól megerősített hely volt. Mikor a hatalmas Szulejmán 1526-ban nagy seregével a Száván átkelt, a városok sorban elbuktak, köztük Eszék is. A mondott év augusztus 15-én a szultán közvetetlen a város mellett hatalmas hidat veretett a Dráván. A híd hat nap alatt elkészülvén, 300.000 emberét és 300 ágyúját átvezeté, s augusztus 29-én Mohácsnál a keresztény sereget megsemmisíté. 1537-ben Mohammed Jahi Oglu 15.000 emberével és 60 ágyújával Eszék előtt elsáncíolá magát. A 16.000 gyalogból és 8000 lovasból álló