Seite - 518 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

518 Mivel a törökök a várműveket elhanyagolták, III. Károly lebonttatta a régi várat s újat építtetett; ennek alapkövét 1712-ben tették le. Eszék a török háborúkban nagy érdemeket szerzett; a császári hadak és az állam szükségleteire pénzben és terményekben sokat áldozott; II. Ferencz meg akarván jutalmazni ez áldozatokat, 1809-ben Eszéket szabad királyi várossá tette, de mint olyat soha sem czikkelyezték be. 1848-ban Jovié tábor- nok átadta a várat Batthyány Kázmér grófnak, a ki azt egy zászlóalj honvéd- del és öt ágyúval megszállta. De nem sokára Todorovié és Trebersburg vezetése alatt császári sereg jelent meg, a várost és a várat ostromolni kezdte s 1849 február 13-án Eszéket megadásra bírta. A felsővárosból út vezet Cefiinbe, Trenk Ferencz báró egykori birtokára. Innét nem messze terűi el a Palaőa nevű mocsár, mely 1802-ben még 12.000 holdnyi terűletet borított. Jelenleg a Vuka szabályozásán és a mocsár kiszárításán dolgoznak. A mocsárból halom emelkedik ki az egykor Korognak, most pedig Kologjvárwak nevezett vár romjaival. E vár a XIII. és XVI. század között a Keled nemzetségből származott Korogi család tulajdona volt, melynek akkor sok birtoka volt Valkóvármegyében, s a Száva és Dráva vidékén. A külső várfal, 40 méter átmérőjű toronyszerű kört alkot. Köröskörűi vízzel tölthető mély árok vette körűi. A vár belsejében különféle edénytörme- lékeket, csiszolt tűzköveket, kovakő-kalapácsot és kőgolyókat találtak. Világos, hogy a neolith-korban itt is laktak emberek. A törők időkből is találtak emlé- keket. Nagyon gazdag ez a hely kígyókban; a koczkás és gyűrűs viperák százával találhatók, úgy, hogy a várat kígyóvárnak is nevezhetnők. A mocsa- rat körös-körűi káka nőtte be. A különféle madarak seregesen tanyáznak itt. A tavi és a kígyó-sasok, meg az apró sasok örökösen ott röpködnek a mocsár fölött. A rómaiak korában a Vuka helységtől Vukovárig teijedő egész vidék meg volt erősítve a túladunai barbárok ellen. A nagyobb római városok romjain kivűl egész sor var található itt, melyeket roppant munkával fölhányt mesterséges halmokon építettek. E várakat mesterséges vízárkok vették körűi, melyekbe bármikor vizet bocsáthattak. A Vuka ágya akkor még nem iszaposodott el, s a rómaiaktól Hiulcanak nevezett folyó egyenest a Dunába ömlött. A Vuka magas partjának 500 méter hosszú és 9 méter széles átvágása Vuka helységtől éjszakra volt.