Seite - 520 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

520 A nevezett kolostor és templom 1373-ból való. A törököktől fölgyújtott templomot 1687-ben kijavították és 1765-ben megújították. A nasicei és a velikai kolostorokat a törökök meghagyták a maguk mivoltában. Nasicéban, vagyis inkább közelében, a templomos-rendnek is volt kolostora és birtoka. Ugyanott terűitek el a Kán nemzetségbeli Gyula bán kiteijedt birtokai is. Mikor V. Kelemen pápa 1312-ben a templomos-rendet eltörlé, javaikat a Johannita-rendnek adományozta; egyik nasicei praecepto- rukról 1315-ben történik említés. Nasice keletkezéséről, melyet a középkorban Nekcsének hívtak és Baranyamegyéhez tartozott, mit sem tudunk. Kukuljevié történetíró szerint a római országút Inicerumtól (Pozsega) Stravianis (Gradac) felé s onnét Mursába vezetett. Kenner ellenben Stravianist a mai Nasice helyére teszi. "the?*- Eszék 1687-ben. IV. Béla alatt Demeter nyerte adományúl, ki az Aba nemzetség lipóczi ágából származott, és ivadékai a XV. századig bírták. A paszaroviczi békekötés idején Susnjari, Motiéina gornja és dolnja, továbbá Gradac, a hol Bedemgrad romjai állanak, aztán CrmoSnjak és Klokolevci falvak a nasicei uradalomhoz tartoztak. A török kiűzése után Nasice a Száva melletti Brod parancsnokára, Kuba Iván ezredesre szállott. Később tulajdonosai gyakran változtak, mig 1734-ben Pejacsevics József Ignácz báró vásárolta meg, ott pompás várkastélyt épít- tetett s azt parkkal vétette körűi. Most Pejacsevics Tivadar gróf, verőczei főispánnak a tulajdona. A XVIII. században (1776—1777) a Nasice melletti erdőben német iparosok üveghutát állítottak föl nyolcz kemenczével és egy hamuzsir-égetővel. Ma Gjurgjenovacban működik egy gőzfűrész- és egy tannin- gyár. A fűrészgyárban 100, a tanningyárban 320 lóerejű gőzgép és 126 munkás dolgozik. Eszéktől keleti irányban, Petrievcin át, a rómaiak Mursa minor-ja alatt, szép tölgyfaerdők mentén Valpó (Valpovo) mezővárosba jut az ember. Valpó-