Seite - 521 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

521 nak 700 háza és 3.600 lakója van. A helység legszebb és legkiválóbb épülete az egykor sokat emlegetett Prandaui Hillebrand Gusztáv báró unokájának, Normann grófnak a vára, melyhez angol park és állatkert is tartozik. A nagyobbik vártoronyban volt a törökök imaháza (dzamia), a kisebbik védelmi czélokra szolgált. Valpón született a hires horvát régiségkutató és történetíró, Katanéié Mátyás Péter (1750 —1825) Ferencz-rendi szerzetes, a ki a Tabula Peutingeriana-t, ezt a legjelentékenyebb római földrajzi A valpói Praundau-kastély. emléket adta ki. Valpó vasasfürdője már a rómaiak korában ismeretes volt. Van itt több kereskedőház, gőzmalom és sörfőző. A rómaiak korában ide közel feküdt Jovalium, melyről már a II. század- ból vannak értesüléseink. A középkorban Valpi volt neve, s 1397 óta a Maróthi család birta. Mátyás király 1484-ben Vingárti Geréb Mátyás bánnak és Péternek ajándékozta. II. Ulászló király is időzött a várban, s innét kivált- ságokat osztogatott. A mohácsi csata óta Valpó a törökök részéről folyton veszedelemben forgott. 1543-ban a hitetlenek körülfogták s 3173 kőgolyót lőttek a várra, a míg sikerűit rohammal bevenniök. 1687-ben kamarabirtok lett, 1717-ben III. Károly 45 más szlavóniai faluval Prandau Péter bárónak adományozta. H. 66