Seite - 530 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

(ez a név a horvát hegyvidéken is előfordul Gospic mellett), odább éjszakra a Jelengrad (Szarvasvár) és Kosutagrad, a Hunkától éjszakra Garicsvár, valamennyi rengeteg erdő közepette. Jelengradról csak a monda beszéli, hogy ott egykor a hatalmas Svevlad bán székelt. Kosutagrad mellett nagyobb telep és egy templom nyomai láthatók. A XIV. században állítólag Podgorska nevű helység állott volna ottan és a helységben egy Szent Ferencz-rendi kolostor. Garicsvára, melytől az egész dombvidék másik nevét vette, Garig néven már a XIII. században előfordul, mint nagyobb helység. A Hunka tetején magános kereszt áll. Egy ifjú szerzetes (kaludjer). kit szíve szűk czellá- jából a nagy világba űzött, gyilkos kéztől esett el ott. Sírja, a Kaludjerov grob, a hegység jelképéül szolgált, és a róla szóló néphicdelem NiemCiének ugyanazon czímű szép költeménye útján széles körben elterjedt. Az állat- és növényvilág, valamint az éghajlat semmi különös jelenséget sem tűntetnek föl. Tájképeiben is csak Horvátország többi hegyvidékének vonásai ismétlődnek. A férfiak nyári ruházata lebegő bő, fehér vászon gatya (gace), melynek rojtozata bokáig ér; a kurta ing bő újjait a csuklón szalaggal kötik össze; az ingújjakon nincsen vagy csak kevés a szines himzés. Ugyanis az ifjak büszkesége a tarka selyem mellény és a fényes, hosszú szárú csizma. Szép látvány, a mint a magas, széles vállú férfiak hófehér ruhájukban, pörge kalapjukat félrecsapva könnyedén lépdelnek. Lépésük kemény, a gatyát föl- húzzák, hogy a fényes csizma jól kilátszódjék alóla; fölbokrétázott kalapjuk alól merész szemeket vetnek a csinosan kiöltözködött leányokra, a kik a templomba menet nehéz arany és korall lánczokból álló összes örökölt ékszereiket magukra akgatják. Az ing fölött, fekete alapon, élénk színű rózsákkal hímzett atlasz vagy selyem mellényt viselnek. Gondosan fésűit vagy rövidre nyírott fejükre gömbölyű kalapot tesznek, melynek keskeny karimája mellé pávatollat vagy csinált virágbokrétát tűznek; a kalapról nemzeti háromszínű szalag lóg alá. Télen ezt a könnyű öltözéket vastagabb vászonból készült szűk nadrág (éaksire) és fekete posztóködmön egészíti ki. Csak az előrehaladottabb koruknál fogva melegebb ruházatot szükséglő emberek viselnek térdig érő felső kabátot. Ezek a szorosan feszülő újjas mándlik (éurci) bárány- vagy juhbőrből készülnek; a kivűl viselt sárgás bőralapra színes bőrdarabkákból gondosan összeállított hagyományos díszítményeket varrnak.