Seite - 533 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

533 A Száva-mellék (Posavina). A Száva mélyre ható befolyással van Horvátország földrajzi állapotaira, a mennyiben egymástól igen elütő két részre: az Adriai havasi vidékre, és a Dráva, Duna és saját maga határolta dombvidékre osztja azt. Ez utóbbi nagy félszigethez hasonlóan nyúlik el, egyre keskenyedve és folyton alacso- nyodva egészen a Szávának a Dunába ömléséig, a hol meredek sziklán ül az annyi ostromot kiállott Belgrád vára. Itten már szembeszökő a Száva jelentősége, s a lemélyedés, a melyet neki kell tulajdonítani, hosszú vonalon megszabja az ország külső vázát. Ez a mélyedés történeti, néprajzi és keres- kedelmi szempontból egyaránt nagy fontosságú a horvát népre nézve. A Horvátországot öntöző összes folyók között a Száva a legfontosabb, fontosabb még magánál a hatalmas Dunánál, a közép-korban a népvándorlás utjáúl szolgált és Közép-Európának ma is legnagyobb folyamánál, mert számtalan mellékvize az ország legtávolabb eső pontjaival köti össze. A Száva két világot választott el és kötött ismét össze. De a mint a kereszt és félhold közötti határ kelet és dél felé odább tolódott: a Száva is azonnal nagyot vesztett fontosságából, mert a vasútak más irányba terelték a közlekedést. Úgyszólván csak földrajzi fontossága van meg még. De ez Horvátországra nézve nem kisebb, mint a horvát nép történeti fejlődésére gyakorolt hatása. A Száva Horvátország fő folyója. Kitűnik ez a folyamvidékek összehasonlításából is: a Dunáé 2723, a Dráváé 5846, a Száváé pedig 20.352, sőt ha a Kulpáét is hozzá veszszük, egészen 26.OOO négyszög- kilométer. A Száva a krajnai Triglav alatt a Podkorenska és a Bohinska-Száva összefolyásából támad s gyorsan iramló zöldes hullámaival keleti irányban egész Krajnán átszalad. Medre ottan köves, tehát még nagyon is hegyi folyó jellege van, és ezért csak tutajozásra alkalmas. Gurkfeldnél lép ki a szűk szorosból, a melyben a szekérútnak és vasútnak is csak nagy fáradsággal tudtak helyet szorítani, a síkságra, a hol mindinkább észrevehető rajta a síkföldi folyó jellege, s hovatovább kelet felé halad, annál szembeszökőbb a síkság hatása a folyására. Méltán nevezik tehát horvátországi völgyét Posavinának azaz Száva-melléknek. A rézsút fekvő uszkók hegyek és a zágrábi hegység között a Száva a vízözönkor hatalmas kaput nyitott magának, a melyen át Horvátország