Seite - 534 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2
Bild der Seite - 534 -
Text der Seite - 534 -
534
területére lép. Itt már csak 116 méternyire van a tenger színe fölött és
körülbelül 780 kilométernyi futása után (egész hoszsza forrásától a torkolatáig
1062 kilométer) Zimonynál, a hol Belgrádnak várfalait mosva, a Dunába
szakad, csak 71 méterrel száll lejebb.
A mint a zágrábi lapályra ér, a várostól messze délre kerülve s immár
számtalan ágra szakadva, egészen sík földön hömpölyög tova. Még ma is
észrevehetőleg kifelé taszítja a medrét és nem is oly régi földtani korban
a mai Zágráb helyén hullámzottak a habjai. Ezt bizonyítja Gurkfeldtől
Zágrábig épen maradt lépcsőzetes párkányzata, mely a legvilágosabban látható
Rann és Gurkfeld között, hol mintha csak emberkéz vágta volna a sima
sziklafalba, oly hatalmas a víz ereje. A víz maga alig hat a sziklára, hanem
a magával sodort kavicstörmeléket használja eszközül, a mely a legkeményebb
sziklát is lesúrolja. Évezredek alatt a Száva roppant tömegű iszapot sepert
magával és azzal a zágrábi hegység mögött eső földterűietet termékenynyé
változtatta. Ezt a kotró munkát magas vízállás alkalmával végzi; az alámosott
sziklafal leomlik, szétesik s a meder fenekén jó messzire tova görgetett kavics
a folytonos súrlódás folytán finom homokká és iszappá mállik szét.
Ennek következtében a zágrábi mély sík talaja főképen kavicstömegből
áll, melyet a patakok által a környék hegyeiről lemosott földréteg féd.
A folyónak középfolyásánál kifejtett romboló munkáját az alsó folyásánál
mutatkozó építő ereje ellensúlyozza. A hullámok sodró ereje az ár sebességétől
függ; a hol nincs meg a kellő sebesség, a tova ragadt kavics leül a víz fenekére
és magasbra emeli azt. A Száva alsó folyásán azonban, mivel ott alig van
esése, kevés helyen sodor magával kavicsot. Tulajdonképen csakis ott van
lerakodás, a hol sebes folyású mellékfolyók ömlenek beléje. Ilyen kavics-
lerakodás útján jött létre a zágrábi mező. Sziszeken alúl, a hol televény
földben ásott magának ágyat, már jobbára csak iszapot hord magával, a mi
azonban az árterületre nézve nagy fontosságú. Ekképen a Száva a torko-
latának tájképét a rómaiak kora óta tetemesen megváltoztatta, mert a
lehordott iszapot lerakván, a talajt egyre emelte. Meglepő, hogy torkolatánál
teljesen tiszta és szép zöldes a vize, bár a Drina nagy mennyiségű kavicsot
sodor a különben is laza márga ágyban folydogáló folyóba.
A Száva felső folyása Gurkfeldig, középfolyása Brodig és az alsó
Zimonyig tart. A felsőt gyors esés és szűk völgy jellemzik; a középsőnek
az esése nem oly nagy, de áradáskor gyakran változtatja helyét s iszonyú
erővel szigeteket, és a szárazba messze bevágódó ágyakat ás és ront ismét
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Horvát-Szlavonország (2)
- Band
- 24/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1901
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.0 x 21.88 cm
- Seiten
- 296
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch