Seite - 537 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

537 posványos és pocsolyás Bosutot (95 kilométer) gátakkal és zsilipekkel derék folyóvá növelte meg, melynek szolgálatra kész széles háta most a Száva mellékén lévő pompás tölgyesek fáját szállítja. Mint Horvátországnak sok más folyó vízénél, itt is a koronkénti vízbőséget vagy vízhiányt az ember fárad- ságos munkája egyenlően, hasznosan osztotta el. A lősz talaj befolyása itt már észrevehető, és mint a Karszton, itt is, csak hogy egészen más talaj- és tájalakzat között, a mellékfolyók vízbősége vagy vízhiánya gyors egymásutánban következik. Az egész Szerémségnek nincs nagyobb folyója, és a Mangjelos, Cikos, Jaréina, Begej, Vuk, stb. patakok csak 8—40 kilométer hosszúak. Erőtlenül áll itt az ember a termé- szettel szemben, és a technika eszközei csak korlátolt határok közt hatnak. Sikerűit ugyan a tavaszszal és őszszel rendesen ismétlődő áradások rémítő voltát csökkenteni és megsemmisítő erejét korlátozni, s a közegészségre nézve oly veszélyes lázakat terjesztő mocsarakat is megszorítani és részben kiszárí- tani, de bármennyi történt is, még mindig sok a teendő. Az is nevezetes játéka a természetnek, hogy a víz hiánya épen ott okoz sok gondot, a hol azelőtt a bősége volt ártalmas. Az áteresztő, laza lősz talaj forró nyárban csak- hamar az utolsó nedvességet is fölszívja és csak mély kútakból adja ki ismét, mint poshadt ivóvizet, fösvényül és majdnem élvezhetetlenül. Föltűnő a víznek eloszlása is a Száva torkolatának a vidékén. Jóllehet a Szávának itt alig van mellékfolyója és a mi van, az is apró, jelentéktelen, mégis számtalan holt ág szeli át a sík földet, posvány posváriyhoz sorakozik, hozzáférhetetlen és áthatolhatatlan búvó- és költőhelyekűl mocsa- rakat alkotva a sokféle szárnyas számára. Ezer meg ezer, gém, gólya, vadkacsa, vadlúd, stb. milliókra szaporodik a beláthatatlan nádasokban; az Obedska bara (mocsár) Zimony mellett kedvelt vadászóhelye volt e mű fejedelmi megalkotójának. Az utolsó években e gazdagság nagyon meg- csappant. 730 kilométer hosszú vonalon a Szávának 45 mellékfolyója van a balparton; ezek közül azonban csak kettő ér el körülbelül 100, és egy 140 kilométer hosszúságot. Ezen kicsiny baloldali mellékfolyókkal szemben a jobboldaliak hatalmas többségben vannak. A mennyiben az utóbbiak Horvát- országhoz tartoznak, külön fejezetekben behatóan voltak leírva. Minthogy azonban a Száva jobbpartjának legnagyobb része idegen területre esik, a mellék folyók csoportosítása itt nem eszközölhető úgy, mint az a balpartra nézve lehetséges volt. H. 68