Seite - 538 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

538 Jóllehet a jobbparti mellékfolyók legnagyobb részben karszt! folyók, mégis, mivel nagyobb területhez tartoznak, bővebb vízmennyiséget tüntetnek föl és közlekedési útakúl inkább alkalmasak. Ide tartozik a Szávába Sziszek mellett ömlő Kulpa és mellékfolyói: a Dobra, Mreznica, Glina és a plitvicai tavakból eredő Korana. Az Una, valamint a Vrbas, Bosna és a Drina bosnyák folyók hatalmas víztömegeket visznek a Szávába, azonban kavicszátonyaikkal, pl. a Drina Raíánál, veszélyeztetik a hajózást. Minthogy a Száva felső folyásán az Alpesekhez tartozik, középső és alsó szakaszán pedig csak csekély esést tűntet föl: a víztömegeket tavaszszal és őszszel nem vezeti le eléggé gyorsan, s ezért különösen Zágráb környékén és a Szerémségben rendesen kiönt. A Száva-vidék nagy része tehát árterület, melyen a forró nyári hónapokban tropikus bujaságú tenyészet fejlődik. E körül- mények okozták azt, hogy Zágráb fejlődését dél felé, a hol a síkságon a legalkalmasabb terűlet kínálkozik, partvédművek által biztosítsák. A Száva mentén Zágrábon kivűl egész sor telepítvény fejlődött, melyek majd mind a római időkbe nyúlnak vissza, és melyeknek fejlődése a folyóhoz való legszorosabb viszonyban alakúit ki. A Száva síksága, mint Horvátországnak legnagyobb síkja, emberi telepü- lésre igen alkalmas volt. Ez okból az egész Száva mentén fontos helységek keletkeztek, melyek kedvező fekvés és közlekedés által elősegítve, évezredek óta kiváló szerepet vittek. Horvátország küszöbénél, hol a Száva a zágrábi és az uszkók hegyek közt lép a lapályra, fekszik Samobor a jobbparton, Podsused a balparton. Zágrábnál kezdődik a téres Turmező, melyen Nagy-Goricza az első helység. Egészen más képet nyújt, mint a sík Turmező, azon öböl mely a Száva balpartján, éjszakon Kalnikig és Bilo goráig fölnyúlva, a zágrábi és moslavinai v hegység között terűi el. Ez öböl magába foglalja a Lonja és Cazma folyam- vidékét, számtalan forráspatakjaival és mellékfolyóival, s két teljesen külön- böző vidékre oszlik, melyeket a Vrbovac és Cazma vonala választ el egymástól. v Az alacsony, délibb rész a felső Cazma mellett és Belovár környéke termé- keny dombvidék, melynek számtalan folyója elegendő lefolyással bír. Vízerek egész hálózata vonúl végig e területen minden irányban. v A völgykatlan nyugati oldalán a Crnec patakból és az Ivánics (Ivanic) vára mellett elfolyó régi Lonjából ered a Lonja, a keleti oldalon a Cazma a mos- lavinai gránit-hegyeket nagy ívben folyja körűi és a Szávához közel egyesül a Lonjával. Medre a Szávával majdnem egyközűleg számtalan kanyarúlattal