Seite - 541 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

541 s honvédség is; mindezek a körülmények közreműködtek abban, hogy a társadalmi és szellemi élet fejlődöttebb és előrehaladottabb, mint ilyen kis városkában rendesen. Mivel az árterület mintegy 60.000 hektárt tett, már a múlt század elején merültek föl szabályozási tervek, melyeket azután a polgári és vég- vidéki hatóságok tovább folytattak. Különböző kísérletek után 1830-ban Szegedy verőczei főispán elnöklete alatt Gradiskában gyűlés tartatott, mely az ármentesítés tárgyában kimerítő munkálatot készített. Sajnos, minden terv papíron maradt, mint szintén báró Zornberg nagy terve 1840-ből, mely szerint az egész Száva folyó szabályozandó lett volna. Jóllehet az áradások a talajon kövér iszapréteget hagynak, mely azt mindinkább magasabbra emeli, a visszamaradt vizek a föld megmunkálását gyakran késő tavaszig hátráltatják, sőt néha még roszabbúl üt ki a dolog és a vetések teljesen tönkremennek. Ekkor az egész vidék teleszítta magát vízzel, mint a szivacs; a posványok és pocsolyák, melyekben a halak ezrei kerestek menedéket, az emelkedő melegben lázakat terjesztenek és még a kútak is, melyek a mocsarak dögleletes iszapjával vannak folytonos összeköttetésben, mérgezett vizet adnak. Kedvező, azaz száraz években a talaj a rá fordított munkát gazdagon jutalmazza és a marhatenyésztés mellett a földmívelés is gazdag hasznot hajt. Sajnos, hogy az utóbbi években uralkodó sertésvész fontos jövedelmi forrást károsított meg erősen. A marhatenyésztésnek a Száva-vidéki gazdálkodásban fontos szerepe van; a tág mocsaras vidékek makkos erdői, melyek tele vannak ízes gyökerekkel és kövér makkterméssel, kitűnő legelőt nyújtanak a sertéseknek, hol a forró nyári hónapokban a forróság és a nap ellen védelmet találnak. A vész előtt százezrekre ment a hosszú fülű sertések száma; a Száva-vidéki fajta az ország legjobb fajtái közé tartozik. A Száva-vidékiek büszkeségét azonban csinos, karcsú lovaik teszik, melyeket inkább kocsizáshoz, mint földmíveléshez használnak. Csekélyebb gonddal tenyésztik a szarvasmarhát, mely — mivel még nincs észszerű istállóztatás — csak kevés tejet ad. Hogy a gazdasági helyzetet megjavítsák, az utóbbi években sokat tettek a marhatenyésztés emelésére. Ez látszik a leg- közelebbi jövőben az egyedüli eszköznek, mely a gyakori áradások által okozott kárt jóvá teheti. Alapos változás természetesen csak a Száva hathatós szabályozásától várható, mély azonban sok, és nemcsak tisztán technikai nehézségekkel fog járni.