Seite - 543 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Band 24/2

543 nevezetes katonai ponttá lett, mely a törökök előtt a Zágrábba vivő útat v V gyakran elzárta. A Cazma folyócska mellett fekszik Cazma helysége. A Lonjskopolje-öböl keleti íve alkotja a felső Cazma folyóvidékét számtalan mellékfolyóival és jól épített nagy falvakkal. A Lonja torkola- tától kezdve a Száva hoszszában megszakítatlan egymásutánban mocsaras terűletek hú2ódnak úgy annyira, hogy Brodig nagyobb városi telepítvény nem is fejlődhetett. Az Una torkolatánál fekszik Jasenovac falu, azután következik Ó- Gradiska, melynek némi fontossága volt, a mikor még a szávai gőzösöknek állomáshelye volt. Nyárban itt eléggé élénk forgalom fejlődött ki, mivel Ó-Gradiska az egész Száva-medenczének kiindúló állomása volt Lipikre. Most a vasútak kényelmes összeköttetéseket alkotnak, a személyszállítás a szávai gőzösökön megszűnt és — hasonlóan sok más helységhez a Száva partján — Ó-Gradiska is, mint közlekedési hely, elvesztette fontosságát. Az Una torkolatától Ó-Gradiskáig eső területen kisebbített mértékben ismét- lődik a Lonjsko poljén észlelt jelenség. A pozsegai hegyövnek délnyugati részét alkotó Psunj lejtőiről, számtalan hatalmas patak ömlik alá a Száva felé, melyek nyár derekán sem apadnak el egészen; azonban, alig hogy a síkságra értek, elvesztik erejöket és lomhán folynak sekély medrökben a mocsa- rakon át. Nem is érik el a Szávát, hanem a Mokro- és a Mramorsko-mező nevű mocsarakban a Kis- és Nagy-Struggal egyesülnek, melyek ó-ágai mint alsó folyásán a Lonja, Jasenovactól Gradiskáig, az anyafolyóval egyközűleg folynak és mintegy 30.000 hektárnyi árterületet alkotnak Ó-Gradiskától v Brodig a Száva-menti tájkép kevés változatosságot mutat; a Crnec patak és a Mrsunja kiterjedt mocsarakat alkotnak 34.000 hektár terűlettel, melyeket az Orljava nyugati és keleti részre oszt. A Crnec-mezőn Svinjar, a Vrbas tor- kolatánál a Jelas-mezőn a Mrsunja mellett, Kobas említendő, mint nagyobb helység. Brodnál a Dilj gora lejtői a Száva partjáig nyúlnak és mintegy természetalkotta gát elválasztják az árterűletettől. E kedvező fekvés követ- keztében lett Brod legfontosabb átkelési pont Boszniába; gyors fejlődése az utolsó években a hadi műveletektől számítódik, melyek innen indultak ki, midőn Boszniát az osztrák-magyar csapatok megszállták. Brod története egész a rómaiak koráig nyúlik vissza, a kik itt a kedvező földrajzi fekvéstől vonzatva, Marsonia várost alapították, melynek neve Mrsunja alakban, — ez a közeli patak elnevezése, — maradt fönn. Néhány éremleleten kivűl csak igen kevés maradvány van azon régi időkből és semmi építmény sem emlékeztet többé arra, hogy Marsonia a Sisciától Sirmiumig